Kifejtette: a válság kitörése óta a forintosítás a bankszektor és az ügyfelek egybeeső érdekét jelentette és jelenti, a fő kérdés mindig is az időzítés és vele szoros összefüggésben az árfolyam kérdése volt.
Most végre eljutottunk oda, hogy szabályozott keretek között a még fennmaradt lakossági deviza autós- és fogyasztási hitelek forintosítását is végrehajtsa a magyar pénzügyi szektor. A forintosítást kezdeményező illetékes minisztériumokkal és a jegybankkal túl vagyunk a tárgyalási időszakon, melynek során végig figyelembe vettük az EBRD-vel kötött megállapodást.
Kovács Levente egy másik kérdésre kifejtette: a jelzálog-finanszírozással kapcsolatos új, jegybanki szabályozás hatására a magyar piacon eddig meglévő három szereplő mellett új jelzálogbankok megjelenése várható. Hozzátette: a bankok tevékenységi köre és tulajdonosi háttere mellett – melyek alapvetően befolyásolják a döntést – a piac mérete is megadja, hogy nagyjából hány szereplővel működhet hatékonyan a jelzálog-finanszírozás a bankszektor szintjén.
A bankszövetség főtitkára rámutatott: „Rövid távon 5-6 jelzálogintézménnyel számolunk, melyek közül bizonyosan lesznek olyanok, amelyek a kisebb bankokat is kiszolgálják ezen a területen, a folyamat már beindult, és ez a versenyhelyzet erősödéséhez vezet majd”.
Kovács Levente a forinthitelekkel és ténylegesen devizában törlesztett kölcsönökkel kapcsolatban kiemelte: az elszámolás két lépésből áll, tavasszal a deviza alapú, forintban folyósított és törlesztett hiteleké történt meg, a napokban pedig a forint alapú, valamint a valóban devizában törlesztett hitelek elszámolása kezdődött meg. A mostani elszámolásban 2 és 3 millió darab közötti hitelügylet érintett.
Rámutatott: természetesen az átlagosan visszatérített összeg lényegesen kevesebb lesz, hiszen a forinthiteleknél és a devizában törlesztett hiteleknél értelemszerűen nem volt árfolyamrés, így ebben a vonatkozásban nincs mit elszámolni. Most az elszámolás tárgya az egyoldalú kamat- és díjemelés. A bankszektorra így is csaknem 200 milliárd forintos újabb extra teher hárul majd – hangsúlyozta Kovács Levente.
A főtitkár elmondta: az elszámolási folyamat hasonló lépésekből áll, és hasonló nagyságrendű lesz a tavaszihoz, így az MNB által meghatározott tartalommal és rendben most is mintegy két millió darabot meghaladó tájékoztató levelet küldenek ki a bankok.
Kifejtette: azoknál a hiteleknél, amelyeknél nem történt egyoldalú kamat-, illetve díjemelés, az elszámolás eredménye biztosan nulla. Ha ilyen „nullás” ügyletben a hitelt már lezárták, akkor az ügyfelet nem kell a banknak levélben kiértesíteni. Az elszámolásra vonatkozó általános információkat a bankok a saját honlapjukon jelenítik meg. Ennek megfelelően a bankszövetség mindenkit arra kér, hogy augusztus 1. és szeptember 30. között várja a postást a tértivevényes értesítő levéllel, illetve figyelje saját bankjának a honlapját.
Az elszámolás és a forintosítás első szakaszát a pénzintézeti szektor a jogszabályok maradéktalan betartása mellett – az MNB mint felügyelet folyamatos ellenőrzésével – pontosan teljesítette, valamely bankot elmarasztaló érdemi döntés az elszámolással kapcsolatban nem született. „A második körben is erre készülünk, hiszen a folyamat most is az MNB által meghatározott rendben zajlik, és több ezer szakember dolgozik azon, hogy ezúttal is hibátlanok legyenek az elszámolások” – emelte ki Kovács Levente.
