A tájékoztatás szerint a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége, a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete és a Koncentrált Tejű Fajtákat Tenyésztők Egyesülete közösen áttekintette a tejpiaci helyzetet, és a kialakított közös állásfoglalást eljuttatta csütörtökön az MTI-nek is.
A szervezetek egyetértettek: a kialakult helyzetben része van annak, hogy áprilisban megszűnt az európai uniós tejkvóta-rendszer. Ez nehezíti a termelők pozícióját, mint ahogy az orosz embargó is. Ezért kialakult a túltermelésből adódó kínálati piac. Emellett a szervezetek szerint a tej tizennyolc százalékos áfakulcsából levezethető, évente több tízmilliárd forint értékű hazai áfacsalás is hátrányos számukra.
Az állásfoglalást aláírók a rövid távú problémák tompítása érdekében szükségesnek tartják, hogy a fogyasztói folyadéktej (UHT, ESL, féltartós és friss; 3 literes térfogatig) kerüljön az 5 százalékos általános forgalmi adókörbe 2016-tól.
Elvárják azt is, hogy az ellenőrző hatóságok soron kívül adjanak információt a tejágazati áfacsalásokkal kapcsolatban elvégzett vizsgálatokról, azok várható eredményeiről.
Szorgalmazzák továbbá, hogy kezdődjön kormányzati szakmai konzultáció a belföldi nyerstej 80-90 százalékát előállító társas tejtermelő vállalkozások jövőjével kapcsolatban. Marketingpályázatok kiírását is kérik a szervezetek a fogyasztók meggyőzése érdekében.
Az állásfoglalásban rámutatnak: a tejszektor jövője nem kizárólag a tehenészetek és a tejfeldolgozók ügye, hanem foglalkoztatási, népegészségügyi és gazdasági kérdés is. Ezért a magyar tejtermelők, tejfeldolgozók valódi és hatékony lépéseket várnak a magyar kormányzattól és Brüsszeltől egyaránt.
A szakmai szervezetek hangsúlyozzák: intézkedések hiányában a tejtermelők nem fogják tovább bírni a nyomást, és a tejelő tehénállomány létszámának csökkenésével, a beruházások lassulásával, illetve tejtermelői tüntetésekkel kell szembenéznie a kormányzatnak.
