A harmadik negyedévben a forinthiteles elszámolás keretében azt várják, hogy 10-12 milliárd forintot fognak elszámolni az ügyfelek javára. Összesen 1,2 millió forinthiteles ügyfelük közül az elszámolásban 600 ezren érintettek. Ennyi ügyfélnek van még élő forinthitel-szerződése vagy olyan lejárt szerződése, amihez kapcsolódóan a banknak visszatérítési kötelezettsége van. Ennek megfelelően tehát 600 ezer levelet küldenek ki, ez tartalmazza azokat a leveleket is, amelyeket az élő szerződésekkel, de elszámolással nem érintett ügyfeleknek küldenek ki.
A forintügyletek elszámolása az OTP-nél és az OTP Jelzálogbanknál 271 ezer ügyletet érint – fűzte hozzá a vezérigazgató-helyettes. Bencsik László elmondta, hogy az OTP Faktoringnál mintegy 90 ezer ügyfél érintett az elszámolással, akik azt 5 évig kérhetik. A második negyedévben 16 ezer ügyfél kérte az elszámolást, a kérelmek egyharmada hiánypótlás alatt van, így eddig közel 12 ezer ügyféllel számoltak el.
Az OTP péntek hajnalban tette közzé gyorsjelentését: e szerint az idei második negyedévben 38,2 milliárd forint konszolidált adózott nyereséget ért el, szemben a bázisidőszak 153,1 milliárd forintos veszteségével, ami meghaladja az elemzői várakozásokat, a hathavi adózott eredmény pedig 40,1 milliárd forint a tavalyi első félévi 147,3 milliárd forintos veszteség után.
Bencsik László az eredményeket értékelve kiemelte: a jó negyedév az orosz és ukrán veszteségek visszaesésének köszönhető. Kifejtette: Ukrajnában az segített, hogy stabilizálódott a hrivnya árfolyama, így a céltartalékokat csökkenteni lehetett, de az ukrán gazdasági helyzet nem túl biztató, így a második fél évben további jelentős céltartalékokat kell képezni. Hozzátette: a oroszországi bevételek is nőttek valamelyest, csökkentek a veszteségek a második negyedévben, és a kockázati költségek is alacsonyabbak lettek. Utóbbi egyik oka, hogy az OTP pontosította céltartalékolási módszertanát – fűzte hozzá.
A vezérigazgató-helyettes kitért arra is, hogy a pénzintézeti különadó a második negyedévben csak a szlovák leánybanknál jelentkezett, 183 millió forint összegben. Bencsik László kifejtette, hogy a második negyedévben tovább csökkent (a 2014-es 76-ról 73 százalékra) a nettó hitel-betét arány, vagyis lényegesen több betéttel rendelkezik a bankcsoport, mint hitelállománnyal, ami stabillá és likviddé teszi bankot, bár jövedelmezőségi szempontból nem optimális. Az OTP célja, hogy megálljon a ráta csökkenése – tette hozzá. Kedvezőnek nevezte, hogy a 90 napon túli hátralékos állomány aránya 18,4 százalékra csökkent, a fedezettség pedig 89,6 százalékra emelkedett.
Az OTP tőkehelyzetéről elmondta, hogy a tőkemegfelelési mutató 13,3 százalékra nőtt az első negyedéves 13-ról, és tovább nőtt a likviditási tartalék is: 3 százalékkal, 7,159 millió euróra emelkedett. Bencsik László kifejtette, hogy a hitelállomány negyedéves szinten 2 százalékkal csökkent, ennek oka, hogy Ukrajnában és Oroszországban egyaránt 12 százalékkal csökkent ez az állomány. A betétek kapcsán úgy vélte, nem cél a betétállomány további növekedése (a lakossági betétállomány szinten maradt április-júniusban), figyelembe véve a bank likviditási helyzetét, és a hitel-betét mutatót.
Az OTP Bank 3,1-3,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol Magyarországon, valamint a fogyasztás és a reálbérek emelkedésével – fejtette ki Bencsik László. Kiemelte: remélik, hogy ebben a pozitív környezetben a hitelállományukat is növelni tudják. Arra a kérdésre, hogy a görög bankok Balkánon való meggyengülésével vannak-e akvizíciós tervei az OTP-nek, Bencsik László elmondta: bíznak benne, hogy nyílnak ilyen lehetőségek, ha pedig ez így lesz „az OTP-nek szándékában áll tovább terjeszkedni” azokon a piacokon – Bulgáriában, Romániában és adott esetben Szerbiában –, ahol a görög bankok jelen vannak.
