Határzár: gőzerővel zajlik az építkezés

Jelenleg 13 munkacsoportban 364 katona és 112 közfoglalkoztatott dolgozik a kerítés építésén.

Kovács Zoltán közölte, hogy az eredeti ütemtervnek és az új, augusztus 31-i határidőnek megfelelően zajlik a munka a déli határon. A honvédség állományából mintegy 900-an vesznek majd részt a határzár megépítésében, a közfoglalkoztatottak keretszáma pedig 350. A kerítésépítés költsége 9,5-10 milliárd forint körül várható.

Tudatta azt is, hogy az idén – kedd estig – 107 678 illegális migráns lépte át a magyar határt.

A Baranya megyei Martonfára és a zalai Sormásra tervezett ideiglenes befogadóállomásokkal kapcsolatban a szóvivő úgy fogalmazott: kényszerű döntésről van szó, elkerülhetetlen a két – egyenként ezer ember befogadására alkalmas – átmeneti szállás létrehozása. Ezek működésére addig van szükség, amíg azt a körülmények indokolják – tette hozzá.

Az MSZP szerint a kormány a félelem- és gyűlöletkeltésen kívül semmit nem tett a probléma kezeléséért, miközben uniós forrásokat is le lehetett volna hívni a határvédelem megerősítésére és a menekültügyi hatóságok növekvő feladatainak finanszírozására.

Az MSZP szerint a kormány tudta, hogy a korábbiak sokszorosa lesz a Magyarországon átutazó menekültek száma, de a „hazug nemzeti konzultációval és a gyűlöletkeltő plakátok kihelyezésével” voltak elfoglalva.

Emellett úgy látják: a fideszes reformok csak a méregdrága kormányzati plakátokon, meg a fideszes politikusok és állami vezetők zsebében működnek, több mint 520 ezer éhező gyerek van Magyarországon, és a csökkentett rezsi ellenére egyre több család nem tudja fizetni a közüzemi számláját.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy mindkettőt lakott területen kívül alakítják ki, és a kormány garantálja a települések biztonságát.

A helyszínek kiválasztásával kapcsolatban közölte: az illetékes szakemberek és hatóságok a martonfai és a sormási helyszínt találták a legalkalmasabbnak.

A Martonfával és Sormással való előzetes egyeztetés hiányát firtató kérdésre Kovács Zoltán azt válaszolta: mivel a két ideiglenes befogadóállomás nem a települések, hanem az állam területén létesül, az állam a saját döntési jogkörében járt el.

A legutóbbi gazdasági mutatók, a kiskereskedelmi forgalom, a munkanélküliség és a foglalkoztatottság adatai is megerősítik, hogy a magyar reformok működnek, amiről néhány hete tájékoztató kampányt is indított a kormány – mondta a kormányszóvivő.

Kiemelte, hogy a kiskereskedelmi forgalom 23 hónapja bővül, a munkanélküliség 7 százalék alá esett, és több mint 4,2 millióan dolgoznak az országban.

A szóvivő emlékeztetett, hogy a 600 millió forint plusz áfa értékben szeptemberig – csaknem ezer kültéri reklámfelületen és sajtóhirdetésekben – zajló kampány célja figyelemfelhívás arra, hogy a magyar reformok működnek.

A Quaestor-károsultak kártalanítását firtató kérdésre Kovács Zoltán azt mondta: a 6 millió forint fölötti kártalanításokkal összefüggésben alkotmánybírósági eljárás zajlik, amelyet pénzintézetek kezdeményeztek, vagyis ebben az ügyben nem a kormánynál kell kopogni, hanem azoknál, akik „megpróbálják megakadályozni” az intézkedések végrehajtását.

Budapest olimpiapályázási szándékával kapcsolatos felvetésre a kormányszóvivő megerősítette, hogy a kabinet támogatja a fővárost és a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy pályázzanak a 2024-es nyári olimpiára.

Az előkészületeknek megvannak a maguk költségei, de a kalkulált kockázatokat „egy valamit komolyan gondoló pályázónak” vállalnia kell – tette hozzá.

A fideszes Jakab István Magosz-elnök, parlamenti alelnök nyilatkozatára hivatkozva Kovács Zoltántól azt is kérdezték, hogy készül-e olyan jogszabálytervezet, amely szerint – bérlőkkel – állami termőföldeket adnának el. Erre azt felelte: a kormánynál, kormányzati szerveknél nem készül ilyen, de egyes ágazati szervezetek irányából van ilyen igény. A szóvivő annyit mondott: földet Magyarországon csak magyarok vehetnek átlátható formában.

Áldatlan állapotok alakultak ki a fővárosban is a tömeges bevándorlás miatt, sem a kormány, sem a főváros vezetői nem akarják, hogy a migránsok Budapest közterein éljenek, ez indokolta a tranzitterületek kialakítását – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő az M1 Ma este című műsorában.

Szavai szerint az illegális migránsok nem tartják be a rájuk vonatkozó szabályokat, és Budapest közterületein olyanok vannak, akiknek valamelyik befogadóállomáson lenne a helyük. Közbiztonsági, közegészségügyi kockázatot jelent ez a helyzet, ezek fenntarthatatlan állapotok – jelentette ki.