Jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár hárommillió ilyen ház is megújulhat – jelentette be tegnap Szabó Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkára. A kidolgozás alatt álló pályázat keretében az épületek hőszigetelését, a nyílászárók cseréjét, illetve a villamos- és vízhálózatok felújítását támogatják, munkát adva ezzel a kis- és közepes méretű vállalkozásoknak – tette hozzá az államtitkár.
Maráczi Zsolt, a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület ügyvezető elnöke úgy véli: a hárommillió épület korszerűsítésére vonatkozó kijelentés erős túlzás, mivel az azt jelentené, hogy egy-egy lakásra mindössze 50 ezer forint támogatás jutna. Ennél reálisabb volna 500 ezer vagy egymillió forintos összeggel számolni. Ez azonban összesen 150–300 ezer lakás modernizálását tenné lehetővé az ötéves támogatási ciklus alatt, ami éves szinten 30–60 ezer ingatlan átépítésének segítését jelentené. Ez is számottevő mennyiség, de a hazai 4,4 milliós lakásállomány állapotának javulásához minden évben mintegy 40 ezer új otthonnak kellene megépülnie, és 120 ezernek teljes felújításon átesnie. Az alapos rekonstrukcióra pedig aligha elegendő a házanként önerővel együtt feltételezhetően rendelkezésre álló egy-két millió forint.
Az államtitkár közölte azt is, hogy a felújítási költség 40 százaléka lesz vissza nem térítendő uniós támogatás, míg az önrész várhatóan 45 százalékot tesz majd ki. A maradék 15 százalék pedig kamatmentes, visszatérítendő támogatásból származik majd. Ezt a legkisebb hányadot még nem hagyta jóvá az EU – vázolta a finanszírozást Szabó Zsolt, hozzátéve, hogy a pályázatoknak három ütemük lesz, egyenként 30-40 milliárd forintos támogatással, és régiónként hirdetik meg azokat.
Maráczi Zsolt szerint a kamatmentes kölcsönök elérhetőségének, illetve összegének növelésével lendületet kaphatna a lakásfelújítási program, az ilyen hitelek ugyanis vonzók a lakosság számára. Emellett az is fontos, hogy a pályázati feltételek minél egyszerűbbek, átláthatóbbak legyenek, és a támogatási összeg évenként egyenletesen legyen kiosztva, hogy mind a pályázók, mind a kivitelezők felkészülhessenek a beruházásokra. Az ügyvezető elnök úgy véli: hibás döntés a kiosztható kereteket csak építési, illetve csak felújítási támogatásokra szétválasztani, mert számos ingatlan esetében a gazdaságos megoldás az úgynevezett felújítást helyettesítő építkezés – vagyis az új épület kialakítása, ha a régit például egy szerkezeti hiba miatt már nem éri meg renoválni.
Déry Attila, az Otthon Centrum vezető elemzője szerint az ingatlanpiacot nem mozgatja majd meg túlzottan a felújítási program, bár biztosan sokan belevágnak majd lakásuk értékének növelése céljából. A vevők azonban vélhetően a jövőben is a jelenlegihez hasonló, fele-fele arányban keresik majd a felújított, illetve a felújítandó épületeket. Vannak ugyanis olyan vevők, akik újszerű állapotú lakásba szeretnek beköltözni, és olyanok is, akik saját ízlésük szerint maguk kívánják átformálni új otthonukat.
Az államtitkár részletesen ismertette a múlt év szeptemberében indult Otthon melege program eddigi pályázatait is. Ezek közül a 4–60 lakásos társasházak energiatakarékos felújítására idén áprilisban kiírt pályázat kerete 10 milliárd forint volt, és a költség felére járt támogatás. A felhívásra 500 pályázat érkezett, az első 80 nyertessel most kötik meg a szerződést, és összesen 12 ezer lakás felújítására futja a keretből. Még idén ősszel újabb pályázatot írnak ki a 60 lakásosnál nagyobb társasházakra – tette hozzá az államtitkár.
