A tavalyi volt a sorban az ötödik olyan esztendő, amikor bővült a lengyelországi ingatlanpiac. Az építkezések számának növekedése és az ország gazdasági teljesítménye között szoros összefüggés van, a Nemzetközi Valutaalap jelentése alapján pedig Lengyelország az egyetlen uniós tagállam, amely el tudta kerülni a pénzügyi világválság okozta tartós recessziót, így a lengyel GDP egy évtizede növekszik. A csúcsot a 2004-es uniós csatlakozást követő évek jelentették, amikor sok külföldi befektető érkezett az országba és az ingatlanárak rohamtempóban növekedtek. Varsóban 2006-ban 23 százalékkal, 2007-ben 45 százalékkal emelkedtek a lakásárak – derül ki a Duna House tanulmányából. Ezt 2009-től egy csökkenő periódus követte, 2014-től azonban újra megugrottak az árak a lakóingatlan-piacon.
A közelgő irányváltásnak már több éve vannak jelei: 2013-ban 20 százalékkal több lakást adtak el országszerte, mint az előző évben, emellett 2015 első negyedévében 4500-zal több építési engedélyt adtak ki, ami a piaci kereslet élénkülését mutatja. A folyamatot elősegíti a Lakások fiataloknak kormányzati program, amely a fiatalok első lakóingatlan-vásárlását vagy felépítését ártámogatással igyekszik támogatni. Jelentőségét jól mutatja, hogy az első hat hónapban 8 ezer ember vette igénybe.
A lengyelnél még egyértelműbb tendenciát mutat a csehországi lakóingatlan-piac, ahol 2012 óta folyamatos a növekedés. Itt a szektor a GDP korábbi csökkenése mellett is el tudott kezdeni növekedni: a cseh nemzeti össztermék 2012-ben 0,7 százalékkal esett vissza, míg a lakásárak 3,1 százalékkal nőttek. Ennek egyik oka a külföldi, nagyrészt orosz és ukrán befektetők megjelenése, amely 2014-ben is komoly szerepet játszott az ingatlanpiac élénkülésében. A Cseh Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly 2,74 százalékkal nőttek a lakásárak, míg az Eurostat összesítése szerint az idei év első negyedévében a reálértéken számított ingatlanárak már-már elérik a válság előtti szintet
Csehországhoz hasonlóan Romániában is egyértelműen javul az ingatlanpiaci helyzet: a válság alatt 33 százalékkal esett vissza a lakásfejlesztések száma, ez a tendencia viszont megállt 2013-ra, sőt, az előző évhez képest 1,8 százalékkal több építési engedélyt adtak ki. Ez 2014-ben 2,7 százalékkal nőtt. A lakásárak terén szintén lassú növekedés tapasztalható, jelenleg a 2006 második negyedévi, azaz közvetlenül a nagy áremelkedések előtti szintek jellemzők. A jelenlegi tendenciákhoz nagyban hozzájárul a 2009-ben indított Első otthon program, amelynek keretében az első lakóingatlan megszerzéséhez szükséges hitel maximum 50 százalékát – legfeljebb 60 ezer euróig – a román állam nyújtja alacsony kamatláb mellett.
Szlovákiában a tavalyi év azonos időszakában mért enyhe csökkenéshez képest 2015 első negyedévére nőtt a lakáspiaci átlagár, amely immár meghaladta a bázisként használt 2010-es értéket. Ebben az ország erős gazdasági teljesítménye, illetve a 2014 óta a magánszféra által igényelhető állami támogatás is szerepet játszott: a nyomott kamatlábbal működő lakáshitelrendszer megkönnyíti a lakásvásárlást. Hasonlóan ágazaterősítő kormányzati intézkedés volt a 2004-es uniós csatlakozás óta érvényes ingatlanadó eltörlése.