Budapesten most is lesben állnak az ingatlanbefektetők

Augusztusban csaknem minden második lakás vevője közülük került ki.

Idén augusztusban több mint 11 ezer lakást adtak el, míg tavaly ugyanekkor közel negyedével kevesebbet, két éve pedig ez a szám a hétezret is alig haladta meg. A növekedés tehát akkor is hatalmas, ha amúgy minimális csökkenés történt a korábbi hat hónap adatához képest – derül ki a Duna House kedden közölt tanulmányából. A hálózat összegzése szerint az idei év első nyolc hónapjában összesen közel 92 ezer lakás kelt el, ami már most meghaladja több válság utáni teljes év forgalmát. Tavaly ugyanebben az időszakban 64 ezer körüli adásvétel történt, ami 44 százalékkal múlja alul az idei forgalmat.

Az eladási adatok alapján augusztusban Kelet-Magyarországon a paneleket átlagosan 134 ezer, a téglaépítésű lakásokat 165 ezer forintos négyzetméteráron adták el, míg az ország nyugati felén az ugyanezen kategóriájú ingatlanokat 142 és 212 ezer forintos négyzetméteráron vették meg a vásárlók. A főváros budai oldalán átlagosan 264, míg a pestin 270 ezer forintot kellett fizetni a panelek négyzetméteréért, miközben a téglaépítésűek 395 és 279 forint körüli négyzetméteráron keltek el ugyanezen a két területen. A belvárosi részeken az ingatlanokat jóval drágábban mérték: négyzetméterükért 475 ezer forintot tehettek zsebre a tulajdonosok.

Budán az eladott lakások 37 százaléka volt olyan, amelynek négyzetméterára 400 ezer forintnál magasabb volt, míg Pesten 21 százaléka. Itt a vevők ötöde 200-250 ezer forintos négyzetméteráron vásárolt lakást.

Augusztusban a főváros mindkét oldalán a 40-60 négyzetméter közötti lakásokat vették a legtöbben, nagyjából az eladott otthonok 40 százaléka ilyen volt. A vidéken értékesített ingatlanok 41 százaléka 40-60, míg 22 százaléka 60-80 négyzetméteres volt. Hatalmas, 160 négyzetméternél nagyobb otthont csak a vevők 4 százaléka vett. Ugyan Pest megyében ekkora lakást már a vásárlók 8 százaléka választott, de azért a legtöbben itt is kisebb otthonok mellett döntöttek: az érdeklődők 22-23 százaléka 40-60, és ugyancsak 22-23 százaléka 60-80 négyzetméteres lakást vásárolt.

Mivel új ingatlan még mindig alig van a piacon, nem meglepő, hogy az eladott otthonoknak csak 3-4 százaléka volt ilyen. Felújítandót a fővárosban és Nyugat-Magyarországon vettek leginkább, ahol nagyjából minden tizedik lakás volt ilyen, míg az ország többi részén ennek fele volt jellemző. Az ország nagy részén az eladott ingatlanok negyede inkább kiváló minőségűnek bizonyult, kivéve a nyugat-magyarországi területeket, ahol csak minden ötödik eladott ingatlan volt ilyen.

A Budapesten vásárolni szándékozók több mint 20 százaléka körülnézett a XIII. kerületben, ezzel pedig a fővárosban továbbra is a terület számít a legnépszerűbbnek. A lakáskeresők 17-18 százaléka a VI., a VII., a IX. és a XI. kerületben is nézelődött, de az ezt övező területek is keresettek. A külsőbb pesti kerületek már kevésbé népszerűek, ezeken a részeken csak a vevőjelöltek 6-7 százaléka kutakodott.

A családi házukat eladóknak augusztusban nem kellett sokat engedniük az árból, elég volt 7-9 százaléknyi kedvezmény ahhoz, hogy otthonuk vevőre találjon. A paneleknél a vevők csak 3 százalékot tudtak alkudni a fővárosi, míg 5 százalékot a vidéki árakból. A téglaépítésűeknél a fővárosban szintén minimális, csupán 3 százalékos alkura volt lehetőség, míg vidéken 5 százalékosra.

Augusztusban hemzsegtek a fővárosi piacon a befektetők, a vevők 45 százaléka ilyen célból vett ingatlant. Vidéken a költözők 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nagyobb lakásba költözés állt a vásárlás hátterében, míg majdnem minden negyedik vevő első lakását vette meg. Itt csak a vevők 20 százaléka volt befektető, ami jól mutatja, hogy az országos átlagot a fővárosi magas arány emelte meg.

Budapesten az eladóknak 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az értékesítés oka a nagyobb lakásba költözés, míg 20-20 százalék azért adta el lakását, mert örökölte azt, illetve mert kisebbe szeretett volna költözni. Vidéken minden harmadik eladó örökölt ingatlant értékesített.