A VHT szakmai napján Dúl Udó Endre, a szakmaközi szervezet munkatársa elmondta: a „Hús és egészség” elnevezésű középtávú marketingprogram célja az, hogy 2020-ig évente fejenként egy kilogrammal növekedjen a Magyarországon előállított sertéshús belföldi fogyasztása.
A szakember hangsúlyozta: ez azért fontos az ágazatnak, mert az elmúlt húsz évben Magyarországon a felére, 23-25 kilogrammra esett vissza az évente, fejenként elfogyasztott sertéshús mennyisége. A marketingprogrammal csökkenthető az importtermékek aránya is a belföldi piacon – tette hozzá.
Dúl Udó Endre elmondta, hogy a marketingprogram segítségével szeretnék a magyar emberek figyelmét felhívni arra, hogy a sertéshús fogyasztása – a mostani közhiedelemmel ellentétben – egészséges. A belföldön tenyésztett sertések húskihozatala – vagyis a színhús aránya – általában 60 százalék feletti a legjobb minőség esetében. A fogyasztók által még mindig zsírosnak tartott sertéshús tehát már régóta nem az, így fogyasztása egészséges. A szakember leszögezte: a marketingprogram nem irányul más ágazatok ellen.
A magyar sertéshús kiváló minőségét hivatott garantálni a Kiváló Minőségű Sertéshús (KMS) védjegy is. Ennek használatát egy szigorú szakmai minősítés után a VHT ítéli oda és engedélyezi a kizárólag Magyarországon, magyar alapanyagból, magyar feldolgozó által előállított termékek számára – közölte Németh Antal, a VHT elnöke. Hozzátette: eddig már több mint 600 egység kérte a KMS védjegy használatának jogát, és mintegy 300 el is nyerte.
Lenyomja-e a keleti nyitás a vasárnapi zárást?
Márciusban a Hússzövetség sertés-évértékelőjén jártunk, beszámolónkat itt találja.
Menczel Lászlóné, a VHT titkára az MTI-nek elmondta: a sertés tőkehús általános forgalmi adójának (áfa) jövő év elején esedékes 5 százalékra csökkentése várhatóan tovább fehéríti az ágazat tevékenységét, ahol a feketegazdaság arányát egyes szakértők jelenleg 40-50 százalékra becsülik. Az áfa-csökkentésnek fogyasztásélénkítő hatása is lehet – tette hozzá a VHT titkára.
