Transzparenseket a magasba emelve tüntetett – magyar kezdeményezésre – hozzávetőleg száz magyarországi, horvátországi, romániai és szlovákiai méhész az Európai Bizottság székházánál a Kínából az Európai Unióba irányuló mézimport szabályozásának szigorítása érdekében. „Az eseményen minden rendben zajlott, a francia, német és görög méhészegyesületek képviselőinek kézjegyével ellátott petíciónkat benyújtottuk az Európai Bizottsághoz” – tájékoztatta az MNO-t telefonon az eseményt követően Takács Ferenc, a Kaposvár és Térsége Méhész Egyesület tagja, a tüntetés szervezője. A benyújtott dokumentumban egyebek mellett követelik a kínai importméz mintáinak azonnali, minden összetevőre kiterjedő EU-s laboratóriumi vizsgálatát, valamint az importmézre vonatkozó jelölési szabályok pontosítását.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a méhészek azt követően vonultak utcára, hogy állításuk szerint kiderült, több tízezer tonna hamis méz áramlik az Európai Unióba és kerül egyebek között a magyar asztalokra anélkül, hogy ezzel bármelyik fogyasztó tisztában lenne. Takács Ferenc múlt héten jelentette be: laboratóriumi vizsgálatok igazolják, hogy a Kínából az EU országaiba irányuló méz nagyobb hányada ipari hamisítvány. A demonstrációval és a petícióval az az elsődleges céljuk, hogy az unió megfelelő szervezete indítson azonnali, tudományos alaposságú vizsgálatot – a jelenlegi gyakorlat ugyanis csak a mézminták néhány paraméterére terjed ki – a kínai importmézekkel kapcsolatosan annak megállapítására, hogy valódi mézről beszélhetünk-e.
A vásárláskor a fogyasztók tisztánlátását nem segítik a termékeken található címkék sem, a jelenlegi uniós szabályozás szerint ugyanis a mézek csomagolásán csak azt kell feltüntetni, hogy a termék az Európai Unión belülről vagy kívülről származik. A címkén nem kötelező továbbá azt sem jelölni, hogy a termék milyen arányban tartalmazza a különböző országokból származó mézet. Takács szerint tarthatatlan, hogy hetente száz kamion kínai méz érkezik az EU-ba, mégsem találunk egyetlen üveget sem az európai boltok polcain, amelyen rajta lenne, hogy kínai mézet tartalmaz, ezért követelik a jelölési szabályok szigorítását. A méhész szólt továbbá arról, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) által a magyar üzletek polcain található kevert mézekből vett minták alapján megállapítható, hogy e termékek negyven százaléka ipari, hatvan százaléka pedig igen gyenge minőségű méz. A magyar polcokon található, Európai Unión kívülről származó mézekből vett minták mindegyike – állítása szerint – kínai mézet tartalmaz. Mint mondta, a demonstrációt követően a tüntetők méhkaptárakat gyújtottak fel, amivel arra kívánták felhívni a figyelmet, hogy ha nincs szükség a mézükre, akkor nincs szükség a méheikre sem, ami komoly következményekkel fog járni. (Einstein óta pedig jól tudjuk, ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség csak négy évvel éli túl.)
A brüsszeli tüntetéssel egy időben, pénteken négyszáz magyar méhész tiltakozott a mézhamisítás ellen Budapesten, az egyik bevásárlóközpont előtt. „Hol van az élelmiszer-biztonság, és hol van az önellátásra mint uniós alapelvre való törekvés?” – tette fel a kérdést a tüntetéssel egybekötött sajtótájékoztatón Mészáros László, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Arról biztosította a jelen lévő méhésztársakat, hogy addig nem fejezik be tiltakozó akciójukat, amíg nem érnek el eredményt, vagyis amíg a polcokról el nem tűnnek a hamis mézek. Sok sanyarú évet követően végre elfogadható szezont zárt az ágazat, erre előállt az a helyzet, hogy nem kell a kiváló minőségű magyar méz, amelynek a 73 százalékát uniós piacon értékesítik a magyar méhészek – mondta. „Nem kérünk az importszutyokból és abból, hogy a magyar mézet ezek feljavítására használják” – hangsúlyozta. Mészáros szólt arról is, hogy egy asztalhoz hívták a magyar áruházláncok képviselőit, de csak a CBA-tól kaptak visszajelzést.
A fogyasztók biztonsága érdekében azonnali hatállyal kivonta hálózata polcairól a CBA azokat a mézeket, amelyekben kínai alkotóelem található – jelentette be az eseményen Fodor Attila, a társaság kommunikációs igazgatója. A kiskereskedelmi lánc képviselője szólt arról, hogy az általuk forgalmazott termékeket szúrópróbaszerűen ellenőrzik, s eddig nem volt még probléma a mézekkel, az OMME azonban olyan jegyzőkönyveket tárt a CBA képviselői elé hétfőn, hogy – bár az említett termékeknek nincs egészségügyi kockázatuk – szükségét látták az azonnali lépésnek.
Cserényi Péter, az OMME szakmai elnökhelyettese a tüntetésen arra szólította fel a méhészegyesület tagjait, hogy bojkottálják a mézkeverőket, vagyis ne adják a gyenge minőséget eredményező keveréshez a magyar mézet. Mint mondta, a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak az Európai Unióban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem kiszorítják a magyar és az uniós méztermelőket a piacról. A szakértő a mézre szeptember 30-án akkreditált mágneses magrezonanciás laboreljárástól reméli a hamisítás megállítását – mondta lapunknak. Ezt a fajta eljárást a borok vizsgálatára már használják, a technika lényege, hogy néhány másodperc alatt egy mintát 53 komponens alapján képes vizsgálni egyszerre.
