Nagyon könnyen kijátszható az ekáer

Az előírások alól kibújni szándékozók csupán kihasználják a rendszerben rejlő kiskapukat.

Ezek alapján tehát feltételezhető, hogy aki el akarja kerülni a regisztrációt, az ezzel a módszerrel szállítja külföldre az árut, így ez nem számít törvénysértőnek. Ha több autó is átmegy így a határon, könnyen és gyorsan összejöhet a több tonna. A szakértő szerint az ilyen típusú kijátszás ellen nehéz védekezni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV), mert ha van egy szabály, akkor abban mindig van kiskapu is, ezt kivédeni lehetetlen. A kockázatos termékekre vonatkozó szigorúbb előírások pont azt a célt szolgálják, hogy az adócsalással érintett termékeknél ne lehessen ezeket könnyen kijátszani. A kisebb értékhatárban meghatározott mentesség pedig az adminisztráció egyszerűsítését szolgálta volna.

A szakértő hozzátette, ki lehet kerülni úgy is a rendszert, ha az autóra a mentes érték- vagy súlyhatár feletti árumennyiséget raknak fel, de a címzett az okiratok szerint több vevő. Az ekáerszám igényléséhez ugyanis csak az ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére történő fuvarozást kell összeszámítani.

A Nemzetgazdasági Minisztérium korábbi közleménye szerint augusztus végéig hét százalékkal, 136,7 milliárd forinttal több volt az áfabevétel, mint az előző év azonos időszakában. Szerintük a növekedésben az online pénztárgép mellett a március 1-jétől éles üzembe állított ekáer is szerepet játszott. A tárca az idei költségvetésben 60 milliárd forint többlet-áfabevétellel számol a rendszer működésének hatásaként. A minisztérium nyár végi közlése szerint 47 ezer cég regisztrált a rendszerben, és 5,3 millió bejelentés érkezett, ennyi tranzakció jutott az adózóktól a hatóság tudomására.

– Szervezetünk tagsága jellemzően a 3,5 tonna össztömeg fölötti járművekkel díj ellenében, szolgáltatókból tevődik össze. Az ilyen kicsi járművekkel végzett áruszállítás nem engedélyköteles tevékenység. A NAV-nak azonban minden olyan eszköz rendelkezésére áll, amely a többi, nem fuvarozással foglalkozó vállalkozás esetében is a tevékenység jogszerűségének az ellenőrzésére szolgál. Önmagában az, hogy az áru fuvarozása 3,5 tonna össztömeg alatti járművel történik, még nem jogellenes. Nincs tudomásunk olyan előírásról, amely bizonyos áruk fuvarozását ebben a körben meghatározott járműmérethez kötné – közölte lapunkkal a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének jogtanácsosa. Bálint Annamária hozzátette, az előzetes konzultáció igénye a fuvarozók, a feladók és a lerakók részről is felmerült a rendszer bevezetés során.

Hasonlóról számolt be egy neve elhallgatását kérő ügyvédi iroda munkatársa, aki rendszeresen foglalkozik ekáerrel kapcsolatos esetekkel. Elmondta, hogy az általános piaci reakciók és saját ügyfeleik visszajelzése alapján túl gyorsan vezették be a rendszert, ami főként az elején sok gyakorlati jogértelmezési problémát és technikai fennakadásokat is okozott. Kiemelte, ők nem tapasztalták, hogy a gyors bevezetés a rendszer kijátszhatóságát növelte volna. Mint mondta, a NAV mind magával az útdíj-nyilvántartó rendszerrel, mind célzott vagy szúrópróbaszerű ellenőrzésekkel kiszűrheti a rendszer használatát elkerülni igyekvő adózókat.

Szakmailag a legkomolyabb aggályuk az, hogy a rendszer egyértelműen akadályozza az áruk uniós határokon átnyúló szabad mozgását, ezért fennáll a lehetősége, hogy az unió alapszabadságába ütközik. Biztos benne, hogy a beszerzéseket hátrányosabban érintő elemeket is tartalmaz. Szerinte a rendszer legfőbb hátránya, hogy az amúgy méltányolható célt, tehát az áfacsalás kiküszöbölését az adózók adminisztratív terheinek a jelentős növelésével éri el. Ezt valójában az adóhatóság informatikai fejlesztése útján, talán kicsivel hosszabb előkészítés után kellett volna elérni.