Hamarosan lezárhatják a Quaestor-ügy pórul járt ügyfelei kártalanításának első fordulóját. A Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapja és a Befektetővédelmi alap (Beva) közös közleménye szerint a kártalanítási eljárásban beérkezett igények 98 százalékának, több mint 31 ezer egykori ügyfélnek már kifizették a nekik járó maximum 20 ezer eurónyi, azaz mintegy hatmillió forintos kártérítést. Ebbe a körbe a fiktív kötvények tartoznak, amelyeket csak papíron tartottak nyilván, de valójában nem léteztek. Október 15-ig valamivel több mint 86 milliárd forint jutott el a jogosultakhoz. A kártalanításnak ebben a szakaszában még háromszáz ügyfél vár a pénzére, jellemzően azért, mert jelenleg is zajlanak az ügyükhöz kapcsolódó hiánypótlások, adategyeztetések, esetleges hagyatéki eljárások.
A vonatkozó törvények értelmében elméletileg ugyan hatmillió forintig térít az alap, a gyakorlatban azonban ekkora összeghez egyetlen károsult sem juthat. A kifizetések ugyanis csak egymillió forintig 100 százalékosak, az egy- és hatmillió forint közötti összeg után viszont csak 90 százalékos kártérítés jár az ügyfélnek. Így annak, akinek hatmillió forintos kárigénye volt az ügyben, legfeljebb öt és fél millió forintot fizet a Beva.
Egyelőre ennél is bizonytalanabb helyzetben vannak azok, akiknek hatmillió forintnál nagyobb követelésük van a Quaestorral szemben. Az Országgyűlés által elfogadott kártalanítási törvény ugyan létrehozta a Quaestor-károsultak Kárrendezési Alapját, amely hivatott a – létező, tehát nem fiktív – vállalati kötvények után kártérítést fizetni, a törvény szabályszerűségével kapcsolatban azonban kétségek vetődtek fel. Több szakértő is szokatlannak nevezte, hogy egy vállalati kötvény után kártérítést fizetne bármelyik szervezet is. Az ilyen vállalati kötvények megvásárlásakor ugyanis a kockázat egyértelműen a kötvény tulajdonosát terheli. A Quaestor-ügy előtt – és azóta – egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy megtérítettek volna ilyen jellegű befektetési veszteségeket.
Éppen erre hivatkozva támadták meg a törvényt az Alkotmánybíróság előtt. Az OTP Bank júliusban benyújtott indítványa arra hivatkozik, hogy a kormány a törvény megfogalmazásakor önkényesen választott ki egy csoportot a brókerbotrányok károsultjai közül, ráadásul gyorsabban és nagyobb összegben (a szokásos hatmilliós összeg helyett 30 millió forintig) szerette volna kártalanítani őket. A banki beadvány szerzői azt is kifogásolják, hogy befizetéseikkel hozzá kell járulniuk a kárrendezési alaphoz. Ez ugyanis véleményük szerint nem egyeztethető össze a jogállamisággal és a tulajdon védelmével. A Magyar Bankszövetség szintén azt az álláspontot képviseli, hogy nem jár kárpótlás a Quaestor pórul járt ügyfeleinek.
Hasonló okok miatt támadta meg a károsultak egy másik csoportja a törvényt a bírói testület előtt. A Buda-Cash-ügy pénzüket vesztett ügyfeleinek keresetében szintén a quaestoros kártalanítás gyorsaságát és annak összegét tartották alaptörvény-ellenesnek, hiszen amíg az elképzelések szerint a Quaestor kárvallottjainak rövid idő alatt teljes, akár 30 millió forintos veszteségét kifizette volna az alap, addig a Buda-Cash ügyfeleinek hónapokat, esetleg éveket kellene várniuk káruk megtérítésére, és legfeljebb hatmillió forintra számíthatnak.
Az eset súlyára való tekintettel a testület viszonylag gyorsan napirendjére tűzte az ügyet. Szerdán Bitskey Botond főtitkár arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság jövő kedden kezdi tárgyalni a Quaestor-ügyben érkezett beadványokat. Hozzátette, hogy a téma kiemelten nagy társadalmi jelentőségére való tekintettel az alkotmánybírák igyekeznek a lehető legrövidebb időn belül döntést hozni a kezdeményezések ügyében. Így a várakozások szerint még ebben az esztendőben pont kerülhet a vitás ügy végére.
