Nem egyeznek az eladásra szánt földekről szóló pályázati kiírásokban szereplő adatok a földhivatalban hivatalosan vezetett földhasználati lapokon bejegyzett adatokkal. Szúrópróbaszerűen kiválasztott állami földek pályázati anyagait vetette össze a Magyar Nemzet a közhiteles nyilvántartással, és két esetben találtak egymástól eltérő információkat.
Az államtól a Békés megyei Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. által bérelt, rendkívül értékes földek közül egy 154 hektáros szántóért december 8-án lehet licitálni, a kikiáltási ár 438 millió forint. A kiírás mellékleteiben szereplő ingatlanjegyzék szerint ezen a földön 2037-ig van haszonbérleti szerződés, azaz az új tulajdonos csak ezután tudja másnak bérbe adni, vagy saját maga művelni a területet. Az árverési hirdetmény szerint a jegyzékben szereplő adatok – így a bérleti is – megegyeznek a földhivatalban vezetett, hatályos ingatlan-nyilvántartási állapottal. Ez azonban nem igaz. Az ingatlan-nyilvántartás szerint ugyanis a haszonbérlet 20 évvel korábban, azaz már 2017-ben lejár.
A másik szántót az Alcsiszigeti Mezőgazdasági Zrt. bérli az államtól. A 138 hektár, ugyancsak nagyon értékes földet ugyancsak december 8-án árverezik el, a kikiáltási ár 308 millió forint. Az ingatlanjegyzék szerint ezen a földet 2035-ig terheli haszonbérleti szerződés, a földhivatalban vezetett, hatályos ingatlan-nyilvántartási adatok azonban itt is mást mutatnak. A kiírók ebben ez esetben csak 18 évet tévedtek, mivel a bérleti szerződés ugyancsak 2017-ben jár le.
A Magyar Nemzet jogi szakértői szerint feltehetőleg nemcsak egyedi esetekről van szó. A tévedés alkalmas lehet arra, hogy mesterségesen távol tartson licitálókat az árveréstől. Illetve azzal, hogy az árverési hirdetmény értéktelenebbnek tünteti fel területet, az is elképzelhető, hogy egy előre kiszemelt tulajdonos tudja majd megvásárolni a termőföldet.
Az állami földekre tegnap is több helyszínen lehetett licitálni, ám közben az Országgyűlésben nem kaptak elegendő szavazatot a Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének a földforgalmi törvény módosítására irányuló javaslatának sarkalatos részei. Ez azt jelenti, hogy a földforgalmi törvény hatálybalépése előtt megkötött haszonbérleti szerződésekbe foglalt bérleti díjat nem lehet emelni. Márpedig jelentős területeket még 2013. december 15. előtt adtak haszonbérbe, ráadásul vannak olyan ezelőtt kötött bérleti szerződések is, amelyek 2051-ben járnak le. Az elfogadott módosítás szerint a bérleti díjat az új tulajdonos csak a 2013. december 15. után kötött bérleti szerződések esetében emelheti meg, a tulajdonosváltást követő 90 napban, ezt követően pedig háromévenként. Amennyiben a bérlő nem ért egyet a módosítással, 30 napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását, ha nem lép, a bérleti díjat a kezdeményezésben megjelölt mértékben módosítottnak kell tekinteni.
Az ellenzék a magyar nagygazdaságok, Simicska Lajos és érdekeltségi köreinek kiszolgálójává vált, szemben a gazdatársadalom érdekeivel – mondta a parlamenti döntés után a NAK elnöke (az agrárvállalkozások, nagyok és kicsik egyaránt tagjai a NAK-nak).
Az ellenzéki pártok gyakorlatilag kikérték magunknak Győrffy Balázs értékelését. Nagy-Husszein Tibor, a Demokratikus Koalíció alelnöke szerint a bérleti díjak utólagos megemelésének a lehetősége a spekulánsoknak kedvezett volna. Magyar Zoltán, a Jobbik országgyűlési képviselője is visszautasította, hogy az ellenzék a gazdatársadalom ellen fordult volna. Sallai R. Benedek, az LMP agrárszakértője bandaháborúról beszélt az ügy kapcsán, és megismételte, hogy kezdeményezték egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, amely az állami gazdasági földek magánosítását tekintené át. Az MSZP-s Gőgös Zoltán szerint a parlament döntése nyomán semmi értelme folytatni a licitálásokat. Megemlítette azt is, hogy tegnap megjelent az első külföldi – magyarul sem tudó – vevőjelölt Sopronban, de végül nem jutott földhöz.
