Jakab István hangsúlyozta: azt is el kívánják érni – a földbérletek felbontása nélkül –, hogy mindenki azonos bérleti díjat fizessen, azaz hogy a földbérleti díjakat visszamenőleges hatállyal is módosítani lehessen. A Magosz elnöke elmondta: az Európai Bizottság a termőföldek forgalmáról szóló törvény módosítását kérte, ellenkező esetben kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba. Folyik az egyeztetés erről – tette hozzá.
Az Országgyűlés alelnöke arról is szólt, hogy a licitek során eddig a magyar tulajdonban lévő termőföldek körülbelül 50 százaléka talált gazdára, a kikiáltási ár a helyben kialakult földárakhoz képest 10 százalékkal magasabb volt, emiatt nincs szó a földek „elkótyavetyéléséről”, ahogyan azt az ellenzék állítja – hangsúlyozta.
Közölte: a licitek nyilvánosak, közjegyző jelenlétében zajlanak, csak a földművesként regisztrált személyek vehetnek részt rajta, akiknek előzetesen be kell fizetniük a regisztrációs díjat, az új szerződéseket pedig hatvan napra nyilvános helyre ki kell függeszteni. Hozzátette: a kormány kedvezményes, 1,95 százalékos kamatozású hitelprogramot is indított azok számára, akik állami földet kívánnak vásárolni, azonban a földet sem terhelni, sem eladni nem lehet, az államnak visszavásárlási joga van.
Jakab István az idei év sikerei között említette, hogy a gazdák „csöndben, nyugodtan, panasz nélkül” tudtak átállni az új területalapú támogatási rendszerre. Kulcsár László, a Békés Megyei Gazdakörök Szövetségének elnöke az MTI kérdésére válaszolva elmondta: augusztusig Békés megyében kötötték meg a legtöbb, háromezernél több termőföld-átruházási szerződést. „Csak az vásárol, aki bízik a jövőben” – jegyezte meg.
