Gyakran hivatkozik a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemzetközi példákra, amikor Értéktár programja és ingatlanvásárlásai kerülnek a kritikák középpontjába. Lapunk harminc európai jegybankot kérdezett meg ingatlanvásárlási szokásairól és műgyűjteményeiről. Tegnapig 18 központi bank válaszolt a több mint egy hónapja feltett, majd megismételt kérdésünkre.
A válaszokból kiderül, országuk méretéhez és gazdasági teljesítményéhez képest egyik jegybank sem költ arányaiban akkora összeget ingatlanok és műkincsek vásárlására, mint az MNB, amely az elmúlt időszakban több tíz milliárd forintért vett festményeket, érmegyűjteményeket, irodaházat, üdülőt, kastélyt, és nyújtott milliárdos támogatást saját alapítványainak. Külön rákérdeztünk az európai központi bankoknál arra, hogy az elmúlt öt évben miket vásároltak. Kiderült, nemhogy vásároltak volna, inkább eladtak ingatlanokat.
A legvagyonosabb európai jegybank kétségkívül a német Bundesbank, amely 47 épülettel rendelkezik. Ebből kilenc központi centrumként működik az ország legnagyobb városaiban, továbbá 35 kisebb kirendeltség is található a különböző tartományokban. (Nyolc, üresen álló épület értékesítés alatt áll, vagyis úgy tűnik, a német jegybank manapság inkább elad, mint vesz.) A vidéki kirendeltségek biztosítják az euróellátottságot a régióban, és látják el a pénzügyi szervezetek felügyeletét. Ezen kívül a Bundesbank 2200 lakóingatlannal is rendelkezik, amelyeket feltehetően bérbe adnak, továbbá 250 szolgálati lakást is fenntart saját dolgozói részére.
Művészeti tevékenysége is átlátható, hiszen csak XX. századi és kortárs festményeket, alkotásokat vásárol, amelyeket a központi és vidéki kirendeltségeken állítanak ki, továbbá érme- és papírpénzgyűjteménnyel is rendelkezik. A német jegybank sajtóosztálya megjegyezte, az elmúlt tíz évben csak minimális összegben vásároltak új alkotásokat.
A világ egyik leggazdagabb országának számító Svájc központi bankjának a saját célokra használt ingatlanon kívül sem irodája, sem egyéb épülete nincs, miközben a kortárs műalkotások vásárlására korlátozott értéktár programjának költségvetése nem nyilvános. Ám sajtóosztályuk közölte: A magyar jegybank ilyen irányú költéséhez képest a svájci program büdzséje „elhanyagolhatóan” kicsi. Alighanem történelmi okai vannak, hogy az elmúlt 150 évben több értékesebb gyűjtemény került a spanyol központi bankhoz, többségükben a XV. és a XX. század közötti alkotások. A jelenlegi költségvetés 120 ezer eurót, vagyis csupán 37,6 millió forintot tartalmaz.
A madridi központi épületen és a 15 regionális kirendeltségen kívül a spanyol jegybanknak nincsen ingatlan-portfóliója. A lett jegybank nem vásárol műalkotásokat, a központi épületen kívül egy vidéki kirendeltséggel és egy húsz főt befogadni képes továbbképzési központtal rendelkezik. Az észt nemzeti bank igen szerény, hiszen 2011 óta nem vásárolt műalkotást, az elmúlt években 90 ezer és egymillió forint között költött a gyűjtemény fenntartására. Az észtek a központi épületen kívül két új ingatlant is vásároltak, mi-után ott is összeolvasztották a pénzügyi felügyelettel, de abból egyet már ismét értékesítettek. A litván jegybank éppen három éve adott el négy ingatlant, ma három épületben dolgoznak a munkatársak. A litván központi pénzintézet 130 festményből és egyéb műalkotásból álló portfólióval rendelkezik, emellett egy pénztörténeti múzeumot is üzemeltet, évi 20 millió forintos büdzséből.
A cseh jegybank az elmúlt húsz évben nem vásárolt ingatlant, a prágai épületen kívül egy konferenciaközponttal és hét épülettel, valamint például a technikai személyzet számára fenntartott kisebb „helyiségekkel” rendelkezik. A műtárgyak csupán a saját tulajdonú ingatlanok dekorációját szolgálják. A szlovák jegybank szűkszavúan csak annyit közölt lapunkkal, hogy nem vásárolnak épületeket, és műtárgykollekcióval sem rendelkeznek. A szlovén nemzeti bank a főépületen kívül 11 kisebb szolgálati lakással rendelkezik, amelyek átlagos nagysága 42 négyzetméter. Ezt a munkatársak bérleti díj ellenében vehetik igénybe.
A rendszerváltás óta fiatal művészeket támogat a szlovén pénzintézet, és néhány kortárs műalkotást is vásárolt. Nincs klasszikus értelemben vett műgyűjteménye a dán jegybanknak, és az elmúlt öt évben nem is vett semmit. A központi épületen kívül egy nyaralója van az intézetnek, amelyet a dolgozók bérelhetnek ki, emellett éves szinten közel 20 millió forintot költ művészeti ösztöndíjakra. A szerb nemzeti bank nem vásárolt az elmúlt öt évben műalkotásokat. Ingatlanok tekintetében 16 kiszolgálóegységgel rendelkezik, amelyek a banki működéshez szükségesek, de tulajdonában van egy telek, hat garázs, 77 lakás, 13 üzlethelyiség, továbbá 41 egyéb létesítmény. A brit jegybank háttér-információ gyanánt csak annyit közölt, hogy antik bútoroktól, kerámiákon át arany- és ezüstgyűjteményt tart fenn, ingatlanvásárlásairól nem adott tájékoztatást.
A svéd jegybanknak egyenesen tilos műgyűjteményeket vásárolnia, utoljára a hetvenes években a központi épület dekorációjára vettek néhány alkotást és antik bútort. A stockholmi ingatlanon kívül egy bankjegy-logisztikai központ van a városon kívül a svéd nemzeti bank tulajdonában. A norvég intézmény évente 10 millió forintot költ művészeti alkotások vásárlására, amelyeket később kiállításokra adnak kölcsön, mivel több múzeummal is partnerségi megállapodást kötöttek. Három épülettel rendelkeznek: az oslói központon kívül van egy továbbképzésre és szabadidős tevékenységre használt létesítményük, míg a harmadik épületet a norvég kormánynak adták kölcsön.
Bukarestben három ingatlannal, míg a vidéki kirendeltségeket is figyelembe véve további 32 épülettel rendelkezik a román jegybank. Az elmúlt öt évben sem ingatlant, sem műtárgyat nem vásárolt az intézet, nagyrészt az épületek dekorációját szolgálják a tulajdonában lévő antik bútorok és egyéb műalkotások. A belga központi bank négy épülettel rendelkezik, továbbá szintén vannak műtárgyai. Az osztrák és olasz jegybankok nem számszerűsítették a válaszaikat.
