Czerván György a Betakarítási Koordinációs Bizottság ülését követően beszélt az őszi betakarítási, vetési és talajmunkák állásáról. Mint mondta, a kukorica betakarításával a gazdálkodók már 99 százalékban végeztek. Kukoricából országosan mintegy 6,4 millió tonna került a magtárakba, szemben a múlt évi 9,0 millió tonnás rekordmennyiséggel.
Hozzátette: a gabonamennyiség idei csökkenése gyakorlatilag a kukoricatermés mérséklődése miatt következett be, amit a kedvezőtlen időjárás okozott.
Az államtitkár beszélt arról is, hogy a múlt évihez képest gyengébb kukoricatermés ellenére a belföldi ellátás biztosított kukoricából. Exportra viszont a tavalyinál kevesebb, 2,0-2,2 millió tonna jut. A múlt évben az exportálható mennyiség elérte a 4,0 millió tonnát. A termésátlag országosan mintegy 5,7 tonna volt hektáronként, ám a termésmennyiség nagy eltéréseket mutatott területenként a Dunántúlon több, az ország keleti és északi területein kevesebb termett – jelezte. Jobb volt a termésátlag Tolna megyében, hektáronként 7,4 tonna, míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében egy hektárról átlagosan csak 3,4 tonnát takarítottak be.
Napraforgóból az idén – 99 százalékos betakarítási állapotnál – 1,565 millió tonna volt a termés, ami mintegy 2,5 százalékkal marad el a múlt évi mennyiségtől. Szójából országosan mintegy 142,6 ezer tonnát takarítottak be, ami igen kedvező – közölte az államtitkár. Hozzátette: ennek a GMO-mentes szójának mintegy a felét Németországban és Ausztriában értékesítik. A cukorrépa hektáronkénti hozama jó, 56,7 tonna, és a cukortartalom is megfelelő, 16 százalék körül mozog. A gazdák őszi búzát mintegy 986 ezer hektáron kívánnak vetni, és a tervezett területből már 963 ezer hektáron végeztek is a vetéssel.
Czerván György az árakról elmondta: az elmúlt hónapokban mind a búza, mind a kukorica ára stagnált.
November elejétől a búza ára a korábbi tonnánkénti 46-47 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedett. A kukoricánál ugyanakkor az ár továbbra is 45-46 ezer forint. Közölte, hogy az idei kárbejelentések lezárultak, ezek alapján 203 ezer hektárra érkezett kárbejelentés, a kárenyhítési alapban pedig 21 milliárd forint van. Ez az összeg lehetővé teszi – mondta az államtitkár –, hogy a jogos kárenyhítési igényeket gyakorlatilag visszaosztás nélkül ki lehet fizetni.
Újságírói kérdésre válaszolva Czerván György elmondta: 2013-ban több mint 15, 2014-ben pedig mintegy 13 százalékkal járult hozzá a magyar GDP növekedéséhez. Ez mind a két évben 0,6-0,6 százalékpontos növekedést jelentett az akkori 1,6, illetve 3,6 százalékos nemzetgazdasági GDP-emelkedésen belül.
A Központi Statisztikai Hivatal a mezőgazdaság idei első hat havi teljesítménye alapján mintegy 14 százalékos visszaesést prognosztizált. De most az ágazat összteljesítményét tekintve úgy tűnik – mondta az államtitkár –, 2015 végén a visszaesés a mezőgazdaságban egy számjegyű lesz az előző évhez képest – vélekedett Czerván György.
