A szakemberek elmondták, hogy egy-egy évben tízezernél kevesebb lakás épül Magyarországon, ami az állam mérsékelt szerepvállalására és a családok forráshiányára, bizonytalan jövőképére vezethető vissza. Maráczi Zsolt szerint ki kell dolgozni a kormányzati lakásépítési koncepciót, amely kitűzi az éves célszámot, és ehhez kell rendelni a támogatási eszközöket.
Kifejtette, eddig a TLE célkitűzése az volt, hogy a támogatásokkal legalább a lakások árában megjelenő 27 százalékos áfa megtérüljön a vásárlóknak. Úgy vélte, azzal, hogy a kormány a jövő év elejétől 5 százalékra csökkentette az új lakások forgalmi adóját, figyelembe véve az egyéb támogatásokat is, ez megtörtént.
Borsi László úgy vélte, hogy az alacsony áfakulcs miatti adókiesés néhány ezer pluszlakás megépítésével már kompenzálódik, és akkor még nem esett szó a járulékos előnyökről, a jobb lakáskörülmények miatt a társadalmi elégedettség növekedéséről és a kapcsolódó ágazatokban létrejövő új munkahelyekről.
Maráczi Zsolt kifejtette: egyebek mellett a lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mert ez mutatja a jövő iránti elkötelezettségét.
Hozzátette, az állami támogatás mellett a lakásépítés további ösztönzője az alacsony kamatozású, 2-3 százalékos hitel lehet, a kettő együtt sem tud azonban mindenkit lakáshoz juttatni, ezért szükséges az állami bérlakásépítés elindítása. Ebből évente legalább ötezerre lenne szükség – mondta a TLE elnöke, aki szerint a fiatalok alapvetően azért mennek külföldre, mert az ottani keresetükből jobb életet és lakhatást tudnak biztosítani maguknak.
Mindkét szakértő hangsúlyozta, hogy a lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések kezelésére a kormányban egy erős pozícióval bíró személyre lenne szükség. Az ideális egy miniszter lenne, de már előrelépés lenne egy kormánybiztos kinevezése is.
Borsi László kiemelte, hogy a bő 4 milliós lakásállomány 6-7 százaléka végtelenül elavult, ezeket nem érdemes felújítani, viszont szükséges a folyamatos bontásuk és a helyükre történő újak építése. Magyarországon ugyanis nem mennyiségi lakáshiány van, átlagosan 2,5 ember jut 1 lakásra, ami nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét. Viszont sok a rossz minőségű lakás, és csupán 8-9 százalék a bérlakások aránya – mondta. Ahhoz, hogy javuljon a lakásállomány minősége, évi 40 ezer új lakást kellene építeni.
Borsi László elmondta: ha az 5 százalékos áfa és a 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatás – amit három gyerek vállalása esetén kapnak a családok – továbbá a 2-3 százalékos kamatozású hitel beindítja az építési piacot, az új projektek lakásai előértékesítésben már megjelenhetnek a jövő évi lakásvásár-kiállítás kínálatában is.
Mint arról az MNO is beszámolt: december 15-én az Országgyűlés a jelenlegi 27 százalékról 5 százalékra csökkentette az új építésű lakóingatlanok forgalmi adóját a 2016–2019 közötti négy évre. A képviselők 154 igen szavazattal, 8 nem ellenében és 7 tartózkodás mellett fogadták el a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal és Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter javaslatát, amelytől a kabinet a lakáspiac élénkítését, a gazdasági növekedés fellendítését, a foglalkoztatás bővülését, valamint az otthonteremtés esélyének javulását várja.
Még nem tudni, milyen feltételek mellett lesz igényelhető a három gyerek mellé kérhető tízmilliós lakásvásárlási támogatás és az azt kiegészítő tízmilliós szuperhitel, de az már most sejthető, hogy magasra kell tenni a lécet ahhoz, hogy az összeg nagysága ne vonzza a csalókat. Azok számára, akik valóban három csemetére vágynak, mindenképp hatalmas segítséget jelent a kibővített keret, ám biztos az is, még jó darabig nem a számukra folyósított tételek fogják bedönteni a költségvetést. Egyszerűen azért, mert jelen pillanatban hiánycikk az új lakás, amelyre igényelhető lenne az összeg. Cikkünket bővebben itt olvashatja.
