Ugyan konkrét információk még nem láttak napvilágot a családok otthonteremtési támogatásának kibővítéséről, annyi már kiderült Lázár János szerdai bejelentéséből, hogy új lakás vásárlása vagy építése esetén a kétgyermekesnek járó állami támogatás összege az eddigi maximális 1,7 millióról 2,6 millió forintra nő, három csemete esetén pedig már 10 millió forint lesz a vissza nem térítendő támogatás legmagasabb összege. Ráadásul mindez olyan 10 millió forintos hitellel egészülhet ki, amelynek futamideje huszonöt év, kamata pedig maximum 3 százalék lehet. Ismert már az is, hogy a legmagasabb támogatáshoz vállalt három gyermeket tíz év alatt kell összehozniuk a pároknak, valamint az is, hogy akik eddig igényelték már az otthonteremtési kedvezményt, vagy korábban a szocpolt, azok a felvett összeggel csökkentett támogatást még igényelhetik.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a tervről további részleteket ugyan nem mondott, de Kovács Zoltán kormányszóvivő már csütörtök reggel arról tájékoztatta az M1 csatornát, hogy a családi otthonteremtési kedvezményt érintő változásokról szóló rendelet már az idei év végére elkészülhet.
Mindez hatalmas segítséget jelenthet azoknak a pároknak, akik gyereket akarnak, azok pedig, akik hármat szeretnének, és jogosultak is lesznek a legmagasabb összegre, gyakorlatilag megoldódhat az életük. Ha ugyanis hitelképesek, és vállalják a támogatással járó feltételeket, akkor az otthonteremtéshez saját erő nélkül is összesen 20 millió forint állhat a rendelkezésükre. Ebből a keretből pedig még Budapesten is lehet új lakást vásárolni. Az persze kérdés, hogy a maximális összeg milyen esetekben lesz igényelhető, ahogyan az is, hogy milyen feltételek lehetnek azok, amelyekhez egy ekkora támogatás kihelyezését kötik.
Jelenleg a családok otthonteremtési kedvezményét úgy lehet igényelni, hogy a felhasználásával vásárolt lakás tulajdoni lapjára tíz évre jegyeznek be elidegenítési és terhelési tilalmat, az igénylőknek pedig benne kell élniük. Ha ez idő alatt a lakást úgy adják el, hogy árából nem vesznek egyhamar új ingatlant, vagy benne eleve nem a támogatást elnyerő család él – tehát a lakást például kiadják, amúgy pedig a szülőknél laknak –, akkor az államtól kapott összeget vissza kell fizetniük. Ugyanez a helyzet akkor, ha a pár, ne adj Isten, elválik azelőtt, hogy gyerekei születnének. Ilyen esetekben a támogatást Polgári törvénykönyv szerinti késedelmi kamattal kell visszafizetni, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy összeget mindössze a jegybanki alapkamattal kell növelni. Tehát azt, aki nem tudja betartani – vagy egyszerűen csak nem tartja be – az igényléskor vállalt feltételeket, mindössze 1,35 százalékos éves kamattal büntetik. A piaci kamatokhoz képest minimális tehát az az összeg, amit a támogatás visszafizetésekor buknak az érintettek.
Az eddig három gyerek vállalása mellett elnyerhető maximum 3,25 millió forintos lakásvásárlási támogatás nem jelentett akkora kísértést, hogy tömegek ígérjenek három gyereket úgy, hogy valójában kevesebbet terveznek, viszont 10 millióért már az is hajlamos lehet ilyesmit ígérni, akinek esze ágában sincs három csemetét nevelni. Ezzel a párok – legalábbis ha jelen szabályokat nézzük – gyakorlatilag nem vesztenének semmit, hiszen ha kevesebb gyerekük lesz, vagy végül egyáltalán nem vállalnak babát, az összeget pedig vissza kell fizetniük, akkor is nyertek egy piacinál jóval kedvezőbb „lakásvásárlási kölcsönt”.
Az elnyerhető nyolc számjegyű összeg miatt már bőséggel lehetnek olyan „párok” is, amelyek eleve a célból „terveznek családot”, hogy a támogatást megszerezzék. Lévén ha van hol lakniuk, a szabályok pedig nem elég szigorúak, akkor némi trükközés árán évekig ki tudnak adni egy olyan lakást, amelyet úgy vesznek meg, hogy az első tízmilliója után csak jegybanki kamatot, az a fölötti része után pedig maximum 3 százalékot fizetnek.
Mindez elég jó biznisznek tűnne úgy, hogy a jelenleg igen jól prosperáló albérleti piacon könnyűszerrel elérhető 7-10 százalékos hozam is. Ez a a példa kedvéért 8 százalékkal számolva azt jelentené, hogy miközben a 10 millió forint visszafizetése után évi 135 ezer forint kamatot kellene csak fizetni, addig az ingatlanba fektetett 10 millió – ha sikerül fű alatt kiadni – évi 800 ezret fialna. Az évi közel 700 ezres különbözet gyakorlatilag nyereség lenne. Ehhez még hozzájön az is, hogy 10 milliós összeg már önmagában kreatív ötletek kidolgozására ösztökélhet bűnszervezeteket, hiszen korábban, az ominózus szocpolcsalási sorozatnál már 3-4 milliós tétel is elég volt ehhez.
Ha az eleve simlizésnek induló ügyletekkel nem számolunk, és csak a válási statisztikákat nézzük, akkor is bőven van kérdőjel a rendszerben: a Központi Statisztikai Hivatal tavaly például 38 700 házasságkötést regisztrált, erre 19 500 válás jutott. Azaz bármennyire szomorú, a gyakorlatban minden második házasság válással végződik. Ha pedig ez a helyzet, ráadásul még gyerek sem születik, akkor könnyen kerülhetnének olyan párokhoz minimális kamat mellett komoly adófizetői pénzek, amelyek végül egyetlen új adófizetőt sem hagynak maguk után.
Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár az M1 csatorna péntek esti műsorában azt mondta, hogy a támogatást akkor kaphatják meg a családok, ha a lakás, amelyet vásárolnak, legalább annyi négyzetméteres, mint a családban élő gyermekek száma hússzal szorozva. Egy háromgyermekes családnak például legalább hatvan négyzetméteres lakást kell vásárolnia. Az államtitkár hozzátette: ház vásárlása esetén harminc négyzetméterrel kell szorozni, vagyis itt legalább kilencven négyzetméter alapterületű ingatlanokra vonatkozik a kedvezmény.
Komoly kihívás lesz kivédeni azt is, hogy a támogatással megvásárolt otthonokba születő gyermekek felnőttként más országokat gazdagítsanak. Tipikus példái ennek azok a korábbi szocpolosok, akik ma kisebb-nagyobb gyerekeikkel külföldön élnek. Nem tudni, ők pontosan mennyien lehetnek, de aligha van olyan ember, aki legalább tágabb baráti körében ne ismerne olyan harmincas párokat, akik több évvel ezelőtt igényeltek támogatást, gyerekük is született, jelenleg viszont családostul már nem Magyarországon élnek. És szabályok ide vagy oda, támogatással vásárolt egykori otthonukat kiadják, illetve arra várnak, hogy lejárjon az igényléskor vállalt elidegenítési tilalom, és el is adhassák – a jelenlegi ingatlanpiaci búm miatt valószínűleg jókora haszonnal.
Ahhoz tehát, hogy az állam ne bukjon tetemes összeget amiatt, hogy a valóban csábító támogatási összeget nem kellően stabil párkapcsolatban élők is igénylik, mondván, maximum roppant kedvező kamattal visszafizetik, illetve ne telepedjenek rá a konstrukcióra olyan bűnbandák, amelyek kizárólag a pénzre utaznak, vélhetően igen szigorú feltételekhez kell majd kötni az igényelhetőséget. Ebben minden általunk megkérdezett szakértő egyetértett, a kockázatokat valamennyien kapásból sorolták. Mindannyian kiemelték azt is, hogy bármilyen szomorú, de vélhetően „felárat” kell majd fizetniük azoknak is, akik komoly szándékkal fognak bele a családalapításba, de kapcsolatuk gyerekek nélkül zátonyra fut. Valószínűleg emiatt emelte ki Lázár János a támogatás kibővítéséről szóló bejelentésekor azt, hogy még egyeztetnek arról, milyen feltételekkel kell visszafizetniük a támogatást azoknak, akik nem tudják teljesíteni a vállalásokat. A jelenleg alkalmazott, pusztán jegybanki alapkamatos megoldás ugyanis ez esetben aligha elegendő.
Ugyancsak kérdés, hogy a támogatási összeget hogyan bírja majd a költségvetés. Kezdetben vélhetően simán, lévén a 10 milliós segítség – legalábbis ha a terv nem változik – csak új lakás vásárlására lesz igényelhető, az pedig eléggé hiánycikk manapság. Budapesten például már csak alig több mint 1000-re teszik az ilyen ingatlanok számát. Ezek az otthonok az ország többi részén sem hemzsegnek, hiszen az elmúlt években Budapestet, Győrt és a Balatont leszámítva gyakorlatilag szinte sehol nem voltak nagyobb fejlesztések.
Hiába akarnának tehát tízezrek azonnal élni a támogatás nyújtotta lehetőséggel, új lakás híján még jó darabig képtelenek lesznek erre. Így akár különösebb emelés nélkül is elegendő lehet az a jövő évre betervezett 9,5 milliárd forintos keret, amelyből a jelenlegi rendszert akarták finanszírozni. Hiába számolnak ugyanis éves szinten rengeteg igénylővel – a kisebb támogatási összegek mellett évi 10-12 ezer családdal terveztek –, egészen biztos, hogy egyrészt nem mindegyikük vállal három gyereket, másrészt akármik is lesznek a feltételek, nem mindenki választana olyan ingatlant, amelyre a maximális támogatás jár. Harmadrészt pedig még ha így is lenne, akkor sem jutna nekik egyhamar elég új lakás. Jól mutatja ezt az, hogy az idei év első kilenc hónapjában országosan mindössze 4600 otthont vettek használatba, és 8600 lakásra adtak ki építési engedélyt. Szó sincs tehát arról, hogy azonnal tízezrek tudnák igényelni a 10 milliós segítséget.
A fejlesztőktől származó információk szerint érdemleges számban új lakások várhatóan csak 2017 második felétől kerülnek piacra, lévén ekkorra készülnek el azok a társasházak, amelyeket a most bejelentett támogatás miatti keresletnövekedésnek, valamint az inkább a fejlesztőknek jobb megtérülést, mintsem a vevőknek csökkenő árat jelentő áfacsökkentésnek köszönhetően hamarosan tömegével húznak fel. Például csak a Cordia 1000 lakás építését kezdi meg hamarosan. Úgy tudjuk, rajta kívül az OTP Ingatlannak, a Biggeorge’snak és a Metrodomnak is vannak nagyobb projektjei talonban, a program leggyorsabb hozadéka emiatt inkább az, hogy a hosszú évekig tetszhalott lakásépítés végre beindulhat.
