Gőgös Zoltán a demonstráció előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, per alatt álló állami földeket kezdenek elárverezni, ami alapvető jogi normákat sért. Hozzátette: próbálta megtudakolni az igazságügy-minisztertől, hogy mi lesz azokkal az elő-haszonbérleti jogokkal, amelyeket szerződéssel alapítottak és nem töröltek el, mert még nem hatályos az erről szóló törvény, de Trócsányi Lászlónak „fogalma sem volt” erről.
Az MSZP politikusa arról is beszélt, hogy hibás a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökének törvénymódosító javaslata is, amely szerint új szerződést lehet kötni a régi bérlőkkel. Közölte, a hatályos jogi szabályozás szerint 1800 hektár fölött nem lehet szerződést kötni, így tisztázatlan, mi történik a már megkötött szerződéssel, ha például egy nyolcezer hektáros föld felét eladják, a másik felén marad a régi bérlő.
Gőgös Zoltán azt mondta, egy államtitkártól a múlt héten hallotta, hogy azokat a földeket, amelyek az árverésen nem kelnek el, tízhektáros parcellákra darabolják. A szocialista politikus szerint „ez a szakmának az alja”. További tömbösödésre volna szükség a kataszteri rendszerben, mert mi lesz akkor, ha a területen mondjuk egy öntözőrendszer van kiépítve, amelyet nem lehet szétdarabolni – vetette fel.
Gőgös Zoltán szerint az is nonszensz, amit a kormánypárt ígér, hogy 400 embernek lesz munkája a létrejövő mezőhegyesi mintagazdaságban. Úgy fogalmazott: ennyi embert csak akkor tudnak ott alkalmazni, ha kézzel kaszálnak.
Sallai R. Benedek, az LMP országgyűlési képviselője – aki a közös tüntetésen nem kívánt felszólalni, csak az azt megelőző sajtótájékoztatón – hangsúlyozta: a Fidesz agrárpolitikája zsákutcába vezet, megbuktak a termőföld-privatizációs törekvések. Szerinte a kormánypárt a vidéki foglalkoztatást teszi tönkre, miközben uniós tagállami állampolgárok „minden további nélkül” tudnak földet vásárolni, tehát nem igaz, hogy a földárverések a kisgazdálkodókat szolgálják.
Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke a meghirdetett demonstráció előtt a sajtó képviselőinek azt mondta: kétezer hektáron nem lehet működőképes mintagazdaságot fenntartani, egy-két éven belül „nyomor lesz” Mezőhegyesen és környékén, és az önkormányzat is elesik 50-100 millió forint adóbevételtől, amelyet valamilyen módon pótolni kell, különben összeomlik ott az oktatás és a szociális ellátórendszer.
Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért (PM) elnökségi tagja szerint a birtokrendszer évszázadok alatt bizonyította működőképességét, azt „felelőtlenül, jogtalanul és erkölcstelenül” szét akarják verni. Hangsúlyozta: kormányváltás után a földeket vissza kell majd venni, és a PM megtette a szükséges jogi lépéseket.
Bodnár Zoltán, a Liberálisok ügyvivője szerint „bűnben fogantak” már a földhaszonbérleti pályázatok is, és a 2010 óta zajló intézkedések egyetlen célja a vagyon újraelosztása.
Nagy-Huszein Tibor, a DK alelnöke szerint „itt nem áll meg a Fidesz”, az állami földek után az egymillió hektárnyi állami erdőt fogják majd eladni.
Kiss János, a Munkáspárt választókerületi elnöke szerint az árverés nagy munkanélküliséget hoz az amúgy is gondokkal küszködő Békés megyében, Mezőhegyes és vonzáskörzete halálát jelenti az intézkedés.
Felszólalt Hrabovszki Mihály, a Földművelők, Gazdálkodók és az Új Élet Rendszerváltó Pártja megyei elnöke is a demonstráció előtt. Azt mondta, Mezőhegyesen nem önmagában a gazdálkodás, hanem a hibrid kukorica és a vetőmagtermesztés a fő tevékenység, amelyet kis parcellákban képtelenség művelni, ugyanis a hibrid kukorica esetén bizonyos vetőtávolságokat be kell tartani, azaz a szomszédos területek tulajdonosainak össze kellene dolgozniuk a gazdálkodás során a jövőben.
A tüntetés közben megérkezett az árverés helyszínére Mitykó Zsolt Mezőhegyes független polgármestere is, aki a szervezők kérésének eleget téve felszólalt a körülbelül ötven tüntető előtt.
Elmondta: október végéig 145 millió forint adóbevételt tudtak a településen begyűjteni, ebből 80 milliót a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. fizetett be.
Hozzátette: Mezőhegyesen 50 vállalkozás tud adót fizetni, 490 csak a túlélésért küzd. Hogy miből lesz a ménesbirtok feldarabolása után a településnek bevétele, arra nem kapott választ a politikusoktól – mondta.
A beszédek után a résztvevők egy percig tartó dudálással próbálták megzavarni az árverést, ezután néhányan bementek a licitre. Rendbontás nem történt.
A békéscsabai árverésen meghirdetett öt mezőhegyesi földrészlet közül mindössze egyre akadt jelentkező, egy mezőgazdasági pilóta vette meg az 54,5 hektáros területet, amelyet korábban bérlőként művelt.
Paulik Árpád elmondta: 1981 óta foglalkozik mezőgazdasági repülőgépekkel és permetezéssel a területen, az általa most megvásárolt földön van a központi reptere is. Emellett gazdálkodik is, búzát, kukoricát és repcét termel.
„Nem volt más lehetőségem, ezt meg kellett lépnem” – fogalmazott. Kifejtette: attól tartott, ha új tulajdonosa lesz a földnek, az első dolga lesz beszántani azt, és akkor nem tudta volna folytatni a repülést. Elárulta: saját forrásból és hitelből vásárolta meg a földet. „Megpróbáljuk kitermelni ezt a pénzt” – fogalmazott.
Arról is beszámolt: nem tudja, jogilag hogyan alakul majd a föld sorsa, mi lesz a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. 2037-ig tartó haszonbérleti jogával. Mint mondta, nemrég írták alá a ménesbirtokkal a szerződést, hogy ő húsz évre bérli a társaságtól a területet.
Az 54,5 hektáros földrészletet 167 950 000 forintért hirdették meg. Paulik Árpád volt az egyetlen vevőjelölt, a meghirdetett áron vette meg a területet.
Kedden még öt, a Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt. haszonbérletében álló föld területet hirdetettek meg Békéscsabán, egyetlen megvételére sem regisztrált senki. December 15-ig a négy békéscsabai árverési helyszín közül az egyiken csak mezőhegyesi földterületeket árvereznek.
A kishantosi biogazdaság által korábban bérelt földek Székesfehérváron zajló árverése ellen tiltakoztak a Greenpeace aktivistái az árverésnek helyt adó épületben – közölte Facebook-oldalán a Greenpeace Hungary.
Az oldalon arról tájékoztattak: az aktivisták felmásztak az árverésnek helyt adó székesfehérvári, Seregélyesi úti épület tetejére, ahova 25 méteres Földrablás feliratot festettek lemosható festékkel, valamint egy El a kezekkel Kishantostól! feliratú transzparenst lógattak le az árverés termének ablakába. Az aktivisták az egyik árverés termébe is bejutottak, ahol a berendezési tárgyakhoz láncolták magukat.
A greenpeace-esek az erőszakmentes akcióval azt üzenik, hogy nemcsak a kishantosi földek, de az összes állami föld eladása tisztességtelen, valamint azt, hogy az állami földárverések nem segítik az ökológiai gazdálkodás terjedését. Bár a kis, helyi gazdálkodóknak lehet, hogy van joguk a részvételre, lehetőségük alig – írták.
A Fidesz szerint az ellenzék azért tiltakozik, nehogy a magyar gazdák vehessék meg a termőföldeket.
A Fidesz parlamenti képviselőcsoportja az MTI-nek küldött közleményében azt írta: a most tüntetők kormányzásuk alatt a nagy múltú és korábban állami tulajdonú mezőhegyesi ménesbirtokot – sok más állami vagyonnal együtt – magánkézre játszották, és „ma is csak azért tiltakoznak, nehogy a magyar gazdák vásárolhassák meg a termőföldeket”. Mezőhegyes sorsa valójában soha nem érdekelte őket – tették hozzá.
Hangsúlyozták: a polgári kormány nemzetgazdasági szempontból és helyben is kiemelt jelentőségű fejlesztést valósít meg a térségben.
Egyfelől lehetővé teszi, hogy a mezőhegyesi termőföldek egy részét a helyben lakó magyar földművesek megvehessék, másfelől a területek nagyobb részén – 3500-4000 hektáron – mintagazdaságként újjáalapítja a nagy hagyományokkal rendelkező mezőhegyesi ménesbirtokot. Vagyis magánkézből újból tartósan állami tulajdonban lévő mezőgazdasági vállalkozás lesz ugyanúgy, mint ahogy volt háromszáz éven keresztül, az állam pedig felelősséget kíván vállalni az ott dolgozó több száz emberért – írta a Fidesz-frakció.
Végül jelezték, hogy a munka koordinálására a kormány miniszteri biztost nevez ki.
