A Teherántól 190 kilométerre délnyugatra található reaktor sorsa az Irán és a hatok – az ENSZ Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország – között tavaly júliusban létrejött alku egyik legfontosabb és ebből fakadóan a felek közti leghevesebb vitákat okozó pontja volt. A nemzetközi közösség attól tartott, hogy a reaktorban előállítandó évi 10 kilogramm plutóniumot atomfegyverek gyártásához használhatják fel. Az egyezség szerint az erőművet kutatóközponttá kell átalakítani, hogy a továbbiakban ne tudjon atomfegyverhez elegendő mennyiségű plutóniumot előállítani.
Az iráni atomenergia-hivatal szóvivője hétfőn arról számolt be egy helyi lapnak, hogy a perzsa állam az elvártnál korábban teljesítette a júliusi atomalku feltételeit, bár az araki lépéseket hivatalosan még nem erősítették meg a teheráni hatóságok.
Haszan Róhani államfő mindazonáltal hétfői televíziós beszédében azt mondta, reméli, hogy – a feltételek teljesítése nyomán – a következő néhány napban feloldják az Irán elleni szankciókat.
Az Irán és a hatok között tavaly július 14-én Bécsben létrejött megállapodás célja annak szavatolása, hogy Teherán nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál, amiért cserébe a nemzetközi közösség a perzsa állam elleni szankciók fokozatos feloldását vállalja.
Irán az atomalku értelmében korlátozza nukleáris tevékenységét, így egyebek között tíz éven belül a jelenlegi 19 ezerről nagyjából 6 ezerre csökkenti az urándúsításhoz használatos centrifugái számát, mintegy 300 kilogrammra mérsékli dúsítotturán-készletét, és úgy alakítja át az araki nehézvizes atomreaktort, hogy ne lehessen használni plutóniumgyártásra.
