Csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottság

A Központi Statisztikai Hivatal csütörtökön adta ki 2015 utolsó negyedévéről szóló jelentését.

2015 egészét tekintve átlagosan 308 ezer volt a munkanélküliek száma, 35 ezerrel kevesebb, mint 2014-ben. A munkanélküliségi ráta 6,8 százalékos értéke 0,9 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.

A férfiak körében 5,9 százalékos volt a munkanélküliség, 1,2 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a nőknél 0,7 százalékponttal, 6,5 százalékra csökkent az állástalanok aránya. A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 25 ezerrel, 146 ezerre, a munkanélküli nők száma 13 ezerrel, 135 ezerre csökkent. A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 3,0 százalékponttal, 15,3 százalékra csökkent, de a munkanélküliek 19 százaléka továbbra is ebből a korcsoportból került ki.

A legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött 0,9 százalékponttal, 5,5 százalékra, az 55–64 éveseké pedig 0,8 százalékponttal, 5,0 százalékra esett.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,4 hónap volt a múlt év utolsó negyedében. A munkanélküliek 48,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A KSH jelentése kitér arra is, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint december végére a nyilvántartott álláskeresők száma 13,7 százalékkal, 337 ezer főre csökkent.

A foglalkoztatottak száma elérte a 4 millió 259 ezret 2015 negyedik negyedévében, és 118 ezerrel – 2,8 százalékkal – volt több, mint egy évvel azelőtt – jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal. A növekedéshez az elsődleges munkaerőpiac 58 ezerrel járult hozzá, a közfoglalkoztatottak köre 54 ezerrel bővült, miközben külföldi telephelyen 6 ezerrel dolgoztak többen.

Más oldalról a foglalkoztatottak számának növekedésből 73 ezren a munkaerőpiacon jelenlevő gazdaságilag aktív népesség létszámának emelkedéséből, 38 ezren pedig a munkanélküliek közül jöttek.

2015-ben a foglalkoztatottak éves átlagos létszáma 4 millió 210 ezer volt, 110 ezerrel haladta meg a 2014. évit. A 15–64 évesek körében 63,9 százalékos volt a foglalkoztatási ráta, 2,1 százalékponttal magasabb az előző évinél. Tavaly október–decemberben a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 64,8 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 62,6 százalékról.

A legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 81,1 százalékra emelkedett. Az idősebb, 55–64 éves foglalkoztatottak száma 3,8 százalékponttal, 46,7 százalékra emelkedett.

A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 292 ezer volt, foglalkoztatási arányuk 2,2 százalékponttal, 26,8 százalékra nőtt.

A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 3,3 százalékkal, 2 millió 295 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,8 százalékponttal, 71,4 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 2,0 százalékkal, 1 millió 927 ezerre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 1,6 százalékponttal, 58,4 százalékra javult.

A 20–64 éves korcsoportban – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,2 százalékponttal, 69,7 százalékra nőtt.

Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, Magyarországon a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 76,8, a nőknél 62,7 százalék volt a tavaly negyedik negyedévben – közölte a KSH.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője szerint biztató, hogy a legutóbbi üzleti és vállalati felmérések többnyire továbbra is a foglalkoztatási szándék növekedését jelzik. Az elsődleges munkaerőpiacon 58 ezer új munkahely keletkezett egy év alatt, ami némi élénkülés az előző háromhavi átlaghoz képest – mutatott rá.

Barczel Vivien és Ürmössy Gergely, az Erste Bank elemzői szerint fontos, hogy a munkanélküliségi és foglalkoztatottsági számok javulásában nagy szerepet játszott a közmunkaprogram, hiszen az év végére több mint 230 ezer embert foglalkoztattak a program révén. Ez azt jelenti, hogy nagyjából minden huszadik foglalkoztatott a közmunkaprogramban helyezkedett el. A közmunkaprogram mellett az elsődleges munkaerőpiac is fokozatosan élénkült tavaly, azonban az üteme egyelőre nem nevezhető lendületesnek – vélték.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a munkanélküliségi ráta javulása nem meglepő, hiszen ez a múlt évben fokozatosan csökkent, a foglalkoztatottak száma pedig emelkedett. A múlt évi adatokat nagyban javító közfoglalkoztatás szerepe az idén is jelentős lesz, emellett elindulhat egy átrendeződés, amelynek eredményeként a közszférában dolgozók egy része a versenyszektorban helyezkedhet el – mondta.

Mivel több térségben munkaerőhiány alakult ki, ezért a magánszféra több munkaerőt képes felszívni, kérdés azonban, hogy lesz-e megfelelő képzettségű és mennyiségű munkaerő – fogalmazott.