Ahhoz, hogy a derűlátó 2-3 százalékos növekedési előrejelzés beteljesüljön, az kellene, hogy semmi ne változzon – nagyjából ezt válaszolta az erre vonatkozó kérdésre, majd fokozatosan kibontotta az olyan bizonytalansági tényezőket, mint:
A közgazdász mindezek miatt úgy vélte, hogy megmarad a növekedés, de reformlépések híján a korábbiaknál jóval visszafogottabb lesz. Ezért nagy kockázatú lépésnek tartja a nagyon korán elfogadott 2016-os költségvetést, hogy
„a hazai érdekcsoportok számításának megkönnyítése fontosabb, mint a stratégiai menedzsment”.
Csaba kérdésre elmondta: Magyarország általános megítélése nem jó, és a középtávú gazdasági kiszámíthatóságot is fenntartásokkal szemléli a legtöbb hitelminősítő, ezért bár
„a reálteljesítmény indokolná a felminősítést, ezt nem jelezném előre”.
A közgazdász ugyanakkor kérdésre elmondta: a 2009-hez képest 600 ezer új munkahely, a növekedő kiskereskedelmi forgalom és a növekvő vásárlóerő révén az elmúlt évek növekedését a kisember is megérezte; ugyanakkor aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy például a csok és a lakásáfa csökkentésének haszna nem jut el a fogyasztókhoz, hanem lenyelik a termelők.
