Az AIIB három legnagyobb részvényese Kína, India és Oroszország – erről a Magyar Szociális Fórum számolt be. Az Egyesült Államok ellenezte az új bank létrehozását, de nem sikerült megakadályoznia, hogy ne csatlakozzon hozzá Ausztrália, Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, a Fülöp-szigetek és Dél-Korea.
Az 57 alapító tagállam közül eddig 30-an ratifikálták az AIIB-ről szóló megállapodást, és ezzel lehetőség nyílt a bank üzembe helyezésére. A többi 27 államnak 2016 végéig kell letétbe helyeznie a ratifikációs okmányt. Működésének első öt-hat évében az AIIB évente 10-15 milliárd dollárt ad kölcsön infrastrukturális fejlesztésekre. A kölcsönök folyósításáról kormányzótanácsa dönt. Az elsők között nyújtotta be kérelmét Oroszország, hogy kiépíthesse az Északi-tenger menti vasutat és összekapcsolhassa a szárazföldi és a tengeri áruszállítást. Nepál vízi erőmű építésére és városfejlesztésre kér hitelt. Az első hitelek folyósításáról fél éven belül döntenek. Az új bank abban különbözik az amerikaiak uralta IMF-től és Világbanktól, hogy nem kényszerít ésszerűtlen követeléseket a hitelt felvevő államokra, és ezzel a magatartásával elősegíti a fejlődő országok fejlődését – írta a Reuters.
Pierre Gramegna luxembourgi pénzügyminiszter szerint a bank létrejötte „újabb bizonyíték arra, hogy a világgazdaság új egyensúlyra tesz szert”. A készpénz szűkében lévő Európának fontos az AIIB-kezdeményezés – mondták a Reutersnek a megalakuláson részt vevő európai pénzügyminiszterek. Egyesek azt remélik tőle, hogy mérséklően hathat a geopolitikai feszültségekre, mert hidat verhet a világ különböző térségei között. „Az AIIB amolyan békekezdeményezés. Stabilabbá válhat a világ, ha a selyemút gazdaságai jobban összefonódnak egymással” – vélekedett a luxembourgi pénzügyminiszter.
A bankot útjára bocsátó megnyitó beszédében Hszi Csin-ping kínai elnök óriásinak nevezte Ázsia szükségletét az alapvető infrastrukturális fejlesztésre, és azt mondta, hogy a bank célja a projektek „magas minőségben és olcsón” történő megvalósítása. Jin Liqun, az AIIB elnöke újságíróknak vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a kölcsönöket amerikai dollárban fogják nyújtani, de a bank más valutákkal, köztük euróval és jüannal is növelheti alaptőkéjét – ismertette a történteket a Magyar Szociális Fórum.
Magyarország AIIB-hez történő csatlakozása elősegíti hazánk nemzetközi pénzügyi és külgazdasági kapcsolatrendszerének fejlesztését, valamint a magyar vállalatok ázsiai piacokon történő megjelenésének erősítését – ezt még tavaly áprilisban nyilatkozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tagság lehetővé teszi azt, hogy egy, a jövőben várhatóan nagy befolyással rendelkező nemzetközi pénzügyi szervezet döntéseiben hazánk is részt vegyen. A tagság megkönnyíti, hogy a magyar vállalatok részt vegyenek a pénzintézeten keresztül finanszírozott fejlesztésekben. Az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bank által finanszírozott projektek megvalósítása jelentős exportpotenciált rejt magában a magyar cégek számára, illetve elősegíti részvételüket az új selyemút koncepció megvalósításában. A számítások szerint olyan régiókban, országokban és ágazatokban is fel lehet majd használni az AIIB forrásait, ahol a magyar exportőrök már most is jelen vannak, ott bővítést terveznek, így a tagság nagymértékben segítené elő ezen cégek exportkapacitásának növekedését – vélekedett a miniszter.
