Január első felében gyakorlatilag leállt az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) tevékenysége – állítja a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) belső ügyeit jól ismerő forrásunk. Ennek az az oka, hogy a hatóságot érintő átszervezések, a költözések miatt az alkalmazottak nem tudnak foglalkozni az ellenőrzéshez kapcsolódó feladatokkal. Mint megírtuk, a régiók megszüntetése miatt az ekáer-ellenőrzések januártól megyei szinten zajlanak. Az ötszázalékos létszámleépítés következtében a hatóság állománya 1120-szal csökkent, ráadásul a beígért életpályamodell elmaradása miatt is egyre többen hagyják el a NAV-ot, ez jelentősen megnehezíti az ellenőrzést.
Lapunknak több fuvarozó is megerősítette, hogy hetekig egyetlen hatósági ellenőrzéssel sem találkoztak. Beszéltünk olyan cégvezetővel, akinek február elején vizsgálták meg először a NAV-osok a szállítmányát.
Pedig tavaly rengeteg ellenőrzést folytatott le az adóhivatal az ekáer március 1-jei élesbe fordulása után. Lapunk többször próbált adatokat kérni arra vonatkozóan, hogy pontosan mennyi és milyen szabálytalanságokat tártak fel, illetve mekkora bevétel származott belőlük. Január óta azonban erre és sok más kérdésünkre sem kaptunk érdemi választ a sajtóosztálytól.
Forrásainktól azt tudtuk meg, hogy adószakmai ellenőrzési szakterület tavaly szeptember végéig több mint 191 ezer ellenőrzést folytatott le, ez 12 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában végzetteket. Kiemelt feladatuk volt az online pénztárgéppel és az ekáerbejelentéssel kapcsolatos kontroll. Úgy tudjuk, eddig az időszakig 20 ezer esetben vizsgálták az ekáerrel összefüggő adókötelezettségek teljesítését. Ezek akkora kapacitást emésztettek fel, hogy az utólagos adóellenőrzések száma három százalékkal csökkent.
Az ekáer próbaüzeme tavaly március 1-jéig tartott, az eltelt idő alatt a NAV nem büntetett, de a kötelezettség teljesítését ellenőrizték. A rendszer lényege a jogalkotók szándéka szerint az, hogy Magyarországon a közúti áruszállítás rendszerében az árumozgatás csak regisztrált módon történjen. A gazdasági tárca szerint ez a piac fehérítését jelenti, illetve a becsületes termelők és kereskedők védelmét. A rendszer működtetésének másik célja az, hogy az eddig jelentős nagyságrendű áfacsalásokat is viszsza akarják szorítani. Információnk szerint a kockázatos termékek körét hamarosan kiterjesztik egyes informatikai termékekre is.
