Népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Jobbik tegnap a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB), hogy megakadályozza a külföldiek magyarországi termőföldvásárlását. Magyar Zoltán, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője elmondta: a testület utólag igazat adott pártjának a tavaly év elején már benyújtott kérdés ügyében. Akkor azzal utasították el beadványukat, hogy az uniós jog a nemzetközi jog hatálya alá tartozik, a kormány kvótáról szóló kezdeményezésénél azonban ezzel ellentétes volt az indoklás – magyarázta.
A Jobbik arról kérdezné az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy az Országgyűlés határozati javaslatban kérje fel a kormányt az uniós csatlakozási szerződések módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy a termőföld tulajdonjogát az állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg. Magyar Zoltán „üdvözölte”, hogy az MSZP földprivatizációról szóló kezdeményezése átment az NVB-n, és jelezte: támogatják. Ugyanakkor – mint felhívta rá a figyelmet – a népszavazásra várhatóan ősszel kerülhet sor, akkorra pedig eladják az összes állami földet, visszamenőleges hatálya pedig az eredménynek nem lehet.
Kérdés, hogy a földprivatizáció kapcsán elkel-e az összes kijelölt terület, a kormány mindenesetre valóban mindent megtesz annak érdekében, hogy így legyen. Amellett, hogy gőzerővel folytatja idén a földprivatizációt, megemelte a kedvezményes földvásárlási hitelkeretet is: a kabinet döntésének értemében a korábbi 150 helyett már 250 milliárd forintos forrás áll a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Zrt. rendelkezésére, hogy az MFB–NHP földvásárlási hitelprogram részeként kedvezményes hitellel segítse az állami tulajdonú földek értékesítésének folytatását.
Tavaly összesen 197 ezer hektár állami földet hirdettek meg a földárveréseken, s ezeknek csupán mintegy 60 százalékára licitáltak sikeresen, hozzávetőleg 171 milliárd forint értékben. Az idei állami földeladásokra a korábban el nem kelt földeket hirdették meg, de új földrészleteket is bevontak a Földet a gazdáknak program akciójába. Így idén 1762 3 hektár alatti parcella vált eladóvá, továbbá a Nemzeti Földalap (NFA) közzétett 3690, 3 hektárnál nagyobb, árverésen értékesítendő földrészletet.
Utóbbiakat átnézve kiderült, hogy óriási szórás van a területek és a hektáronkénti kikiáltási árak vonatkozásában – még akkor is, ha ezt az aranykorona- (AK-) érték különösebben nem indokolja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csincsén például egy 10,8 hektáros, 61,2 AK-s terület kikiáltási ára 2,7 millió forint, míg egy szintén csincsei, 4,2 hektáros, 70,9 AK-s földrészletért 3,2 milliótól kezdődhet a licit. Izgalmasak a karcagi földek is: az egyik, 104,7 hektáros parcelláért csupán 15 millió forintot kérnek az árverés kezdetén, míg egy annál 20 hektárral nagyobbért 100 milliót.
Az idén licitre meghirdetett legdrágább területek Hajdú-Bihar megyében találhatók, egészen pontosan Ebes határában. Itt egy 189 hektáros parcella kikiáltási ára 962,5 millió forint – ez a most meghirdetett legdrágább egybefüggő terület –, egy 147,6 hektárosé 753,2 millió, egy 145 hektáros ebesi földrészletért pedig 750 milliótól lehet beszállni az árverésbe. A legtöbb nagyobb, több mint 100 vagy 200 hektáros eladó terület egyébként Hajdú-Bihar mellett a hagyományos mezőgazdasági megyékben – Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok – található. A jászsági Mezőbéken például van egy 270,9 hektáros eladó parcella, de a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson is kínálnak egy 275,4 hektáros területet, Mátészalkán pedig egy 291,5 hektárosat, továbbá a Fejér megyei Mányon egy 272,2 hektárosat, Polgárdiban pedig egy 298,4 hektárosat – miközben az egy „földműves” által birtokolható maximális földterület 300 hektár.
