Utóbbiakat átnézve kiderült, hogy óriási szórás van a területek és a hektáronkénti kikiáltási árak vonatkozásában – még akkor is, ha ezt az aranykorona- (AK-) érték különösebben nem indokolja. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Csincsén például egy 10,8 hektáros, 61,2 AK-s terület kikiáltási ára 2,7 millió forint, míg egy szintén csincsei, 4,2 hektáros, 70,9 AK-s földrészletért 3,2 milliótól kezdődhet a licit. Izgalmasak a karcagi földek is: az egyik, 104,7 hektáros parcelláért csupán 15 millió forintot kérnek az árverés kezdetén, míg egy annál 20 hektárral nagyobbért 100 milliót.
Az idén licitre meghirdetett legdrágább területek Hajdú-Bihar megyében találhatók, egészen pontosan Ebes határában. Itt egy 189 hektáros parcella kikiáltási ára 962,5 millió forint – ez a most meghirdetett legdrágább egybefüggő terület –, egy 147,6 hektárosé 753,2 millió, egy 145 hektáros ebesi földrészletért pedig 750 milliótól lehet beszállni az árverésbe. A legtöbb nagyobb, több mint 100 vagy 200 hektáros eladó terület egyébként Hajdú-Bihar mellett a hagyományos mezőgazdasági megyékben – Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok – található. A jászsági Mezőbéken például van egy 270,9 hektáros eladó parcella, de a Bács-Kiskun megyei Bácsalmáson is kínálnak egy 275,4 hektáros területet, Mátészalkán pedig egy 291,5 hektárosat, továbbá a Fejér megyei Mányon egy 272,2 hektárosat, Polgárdiban pedig egy 298,4 hektárosat – miközben az egy „földműves” által birtokolható maximális földterület 300 hektár.
