Ne dobjuk ki az élelmiszert!

Az áruházláncok készek egy pazarlás elleni törvény végrehajtására.

Franciaországban ma már a 400 négyzetméternél nagyobb üzletek nem dobhatják ki a megmaradt élelmiszereket, kötelezően jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak kell felajánlaniuk. Mivel Magyarországon évente közel 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, a közelmúltban Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter e jó gyakorlat átvételéről is tárgyalt Eric Fournier francia nagykövettel. A tárca lapunk érdeklődésére nem tájékoztatott arról, hogy van-e céldátum a törvénykezésre, azt azonban kifejtette, hogy a legtöbb élelmiszer-hulladék a háztartásokban keletkezik, egy magyar család évente átlagosan száz kilogramm élelmiszert dob ki. Nincs szó a francia törvény változatlan formában történő átvételéről, a hazai kereskedelmi viszonyok ugyanis jelentősen eltérnek a franciaországi gyakorlattól. Álláspontjuk szerint egy hatékony kampánnyal egy-két év alatt jelentősen mérsékelhető a kidobott élelmiszer mennyisége, az erre kidolgozott program egyeztetés alatt áll. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) kiemelte, hogy nagymértékben egyszerűsödött az adományozás jogi, pénzügyi feltétele, például ma már nem terheli áfafizetési kötelezettség. Az FM a Magyar Élelmiszerbank Egyesület (MÉE) jelentését is idézi, amely szerint 2015-ben 2600 tonnát, az előző évhez képest ezer tonnával több élelmiszert tudtak eljuttatni a rászorulóknak. Aláhúzták, hogy a növekedés nagy része az áruházláncokból származik.

– A Tesco 2007 óta működik együtt a MÉE-vel, eleinte adománykonvojok és szezonális édességek formájában – közölte a hipermarket sajtóosztálya. A napi szintű élelmiszerfelesleg-gyűjtés 2014-es elindulása óta bővítik az átadható termékek körét, jelenleg a zöldségek és gyümölcsök rendszeres átadását tesztelik. Az élelmiszerbank munkáját 2014 szeptemberétől 2016 januárjáig 430 millió forint értékben, ezertonnányi termékkel, elsősorban pékáruval támogatták. Összekészítik a vásárlói térből a raktárakba visszagyűjtött élelmiszer-felesleget, főként kenyeret, de a vasárnapi zárva tartás óta már egyéb vegyes élelmiszereket is. A Tesco élelmiszermentő programjába eddig 65 áruház kapcsolódott be itthon, emellett az 1029 hipermarketet tömörítő közép-európai üzletágának minden országában megosztják az élelmiszer-hulladék kezelésével kapcsolatos tapasztalataikat. A térségben a cégcsoport 2015 októberéig 1731 tonna feleslegessé vált élelmiszert juttatott el jótékonysági szervezeteknek. A cél az, hogy egyetlen falat fogyasztásra alkalmas élelmiszer se menjen kárba a közép-európai üzletágban. Az élelmiszerbankkal közösen 2015 decemberében három nap alatt 2780 önkéntes segítségével 382 ezer adag étel elkészítésére elegendő élelmiszer gyűlt össze, amelynek összértéke 65 millió forint volt.

A Spar is eladományozza az eladhatatlan minőségű zöldséget, gyümölcsöt, pékárut, tej-, illetve húskészítményeket. Jelenleg 101 szervezettel állnak kapcsolatban, ami az általuk juttatott élelmiszer felett megmarad, azt biogázüzemben hasznosítják. A 400 üzletben, két logisztikai központban és egy húsüzemben évi 1900 tonna biológiailag lebomló hulladék képződik, amely 1,33 millió kWh zöld- energia termelését teszi lehetővé. Elmondták, ez az energiamennyiség több mint 300 háztartás éves áramfogyasztását fedezi. Ezen kívül a Máltai Szeretetszolgálattal is stratégiai partnerségben állnak két évtizede. Az Auchant is szerződés köti az élelmiszerbankhoz, tavaly tesztjelleggel a solymári áruházukból ötven tonna kenyeret és pékárut juttattak el a rászorulóknak. Az év végén a törökbálinti kirendeltségük is csatlakozott az élelmiszermentéshez. A Baptista Szeretetszolgálattal is kapcsolatban állnak, tavaly 30 millió forint értékben adományoztak a különböző szervezeteknek, amely illatszereket, vegyi és textiltermékeket is tartalmazott.

Az Aldi vadasparknak, állatkertnek, menhelynek és őstermelőknek is adományoz. A Lidl arról számolt be, hogy minimalizálják a keletkező hulladékot, amelynek 95 százalékát újrahasznosítják. A CBA tájékoztatása szerint a franchise-partnerek saját hatáskörben döntenek arról, hogy a közeli minőségmegőrzési idővel rendelkező árucikkeket jelentős árkedvezménnyel értékesítik, vagy felajánlják humanitárius célokra.