Megkongatta a vészharangot az elburjánzó mézhamisítás miatt a romániai méhészeti egyesület. A szakmai szervezet szerint az ország odajutott, hogy miközben Spanyolország, Németország és Magyarország után a legnagyobb méztermelők között tartják nyilván Európában, a kiváló minőségű belföldi mézet silány külföldi termékkel keverve értékesítik a romániai piacon. Ioan Fetea, a mintegy negyvenezer romániai méhész több mint hatvan százalékát tömörítő egyesület elnöke a napokban felszólította a bukaresti mezőgazdasági minisztériumot, hogy tiltsa be a belföldi előállítású méz importáruval történő keverését.
A közel másfél millió méhcsaládot tartó romániai méhészek mintegy húszezer tonna mézet pergetnek évente, és a megtermelt mennyiség közel hatvan százalékát nyugat-európai országokban értékesítik. Noha a hazai termés teljes mértékben képes lefedni a belföldi keresletet, Romániába mintegy 1500-2000 tonnát importálnak évente, elsősorban Kínából. Az egydolláros kilogrammonkénti áron behozott, silány minőségű ipari mézhez a kereskedők kis mennyiségben romániai mézet kevernek, majd eredeti belföldi termékként dobják a piacra. Ráadásul a „pancsolás” során nyert árut a kiváló minőségű román méz árának harmadáért, mintegy hatszáz forintnak megfelelő összegért kínálják kilogrammonként, rontva a belföldi méhészek értékesítési esélyeit.
– A romániai lakosság csupán a megtermelt mézmennyiség felét fogyasztja el, ennek következtében semmi értelme a behozatalnak. Annál is inkább, mivel az ázsiai hamisítvány megvásárlásával a fogyasztó nem igazi mézet, hanem az egészségre káros anyagot visz be a szervezetébe. Az ilyen mézet forgalmazó kereskedők nemcsak a hazai méhészekből űznek gúnyt, de a fogyasztókat is átverik – jelentette ki Fetea. A méhészeti egyesület vezetője kifogásolja azt is, hogy a méz címkéjén származási helyként nem tüntetik fel az áru pontos eredetét, ehelyett az EU-ból, illetve az EU-n kívülről való származás szövege szerepel. Fetea szerint a bukaresti hatóságoknak be kellene tiltaniuk a romániai méz külföldivel történő keverését, vagy legalábbis tetemes többletadót kellene kivetniük az importált ipari mézre. Mint ismert, magyar, horvát, román és szlovák méhészek tavaly októberben nemzetközi tüntetést tartottak Brüsszelben, követelve a Kínából az EU-ba irányuló mézimport szabályozásának szigorítását.
A romániai méhészek szerint azért is indokolt a sürgős állami beavatkozás, mivel a méztermelés szempontjából a kedvezőtlen időjárás miatt katasztrofálisnak bizonyult 2014-es évet követően tavaly nagyon jó idényt zártak, az idei pedig különösen kedvezőnek ígérkezik. Ráadásul a termeléssel ellentétben Románia már sereghajtó a mézfogyasztás terén az Európai Unióban: miközben Németországban vagy Ausztriában a lakosság évente mintegy két-három kilogramm mézet vásárol, Romániában alig közelíti meg a fél kilogrammot az egy főre jutó mézfogyasztás. A méhészek abban bíznak, hogy a bukaresti agrártárca által nemrég a 2017–2019-es időszakra kidolgozott országos méhészeti program révén több állami és uniós forrást sikerül lehívni az ágazat támogatására és fejlesztésére. Románia a 2014–2016-os időszakban húszmillió eurós brüsszeli társfinanszírozással támogatta a méztermelést.
