A Kaliforniai Egyetem kutatója könyvében – melyet a The Intercept idéz – azt állítja: 2014-ben a világ vagyonának mintegy 8 százaléka „pihent” offshore-számlákon, igaz, az adóelkerülés mértéke régiónként igencsak eltérő lehet. A téma különösen aktuális most annak fényében, hogy néhány nappal ezelőtt napvilágra került a „Panama-iratok” nevű információcsomag, mely az offshore-tevékenység eddigi legnagyobb kiszivárogtatásának számít.
Zucman állításait arra alapozza, hogy számításai szerint a földkerekség összvagyona 2014-ben elérte a 95,5 billió (95,5 ezer milliárd) dollárt, csakhogy ennek az összegnek a 8 százaléka, mintegy 7,6 billió (7,6 ezer milliárd) dollár „nincs meg”. Ennek magyarázatára a kutató viszonylag könnyen érthető példát ad: ha egy brit állampolgár 1000 dollárnyi részvényt vesz az amerikai Google-tól, majd azt Svájcban helyezi el, akkor ugyan az amerikaiak mindezt feljegyzik, de a svájciak nem (hiszen nem svájci állampolgár vagyonát képezi), sőt, a briteknél sem jelenik meg semmilyen formában. Vagyis ezer dollár tulajdonképpen „hiányozni kezd”.
A fenti ábrán jól látható, milyen különbségek vannak a világ különböző régiói közt offshore-tevékenység szempontjából. A legnagyobb offshore-vagyont, mintegy 2600 milliárd dollárt Európa halmozta fel, ez eléri kontinensünk vagyonának 10 százalékát, ami 2014-ben mintegy 78 milliárd dollárnyi adóbevétel-kiesést jelentett. Az Egyesült Államok és Ázsia állnak a legjobban, náluk csak a vagyon 4-4 százaléka pihen offshore-számlákon, ez 1200-1300 milliárd dollárt jelent. Az Egyesült Államok 35 milliárd, Ázsia 34 milliárd dollár adóbevételtől esett így el.
Ugyan az afrikai vagyon 30 százalékát is offshore-ban tartják, ez még mind semmi az orosz számok és az öböl menti országokkal kapcsolatos adatokhoz képest. Az oroszok 52, míg az öböl menti arab országok vagyonuk 57 százalékát tartják ellenőrizhetetlen helyeken. Érdekesség, hogy utóbbiak esetén ez mégsem okoz adóbevétel-kiesést, mivel náluk csak most készülnek bevezetni az általános forgalmi adót.
