A Reuters hírügynökség három olajipari forrásból is úgy tudja: a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetéhez (OPEC) tartozó országok közölték az OPEC-en kívüli tárgyalópartnereikkel, köztük Oroszországgal, hogy előbb a szervezeten belül kell dűlőre jutniuk a termelés korlátozásáról, lehetőleg júniusig, a szokásos félévenkénti, bécsi miniszteri tanácskozásukig, és majd ezután tudnak más olajkitermelő országokat felkérni arra, hogy csatlakozzanak az egyezséghez.
A Katar fővárosában tartott megbeszélés összehívását februárban a két vezető olajtermelő, az OPEC-tag Szaúd-Arábia és az OPEC-en kívüli Oroszország kezdeményezte.
A tanácskozás eleve rosszul indult: az olaj- és energiaügyi miniszterek megbeszélése eredetileg röviddel 9 óra előtt kezdődött volna, de végül többórás késéssel nyílt meg, miután Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban váratlanul azzal a követeléssel állt elő, hogy a megállapodás ne csak arra a tizennyolc országra vonatkozzon, amely részt vesz az ülésen, hanem az összes OPEC-tagállamra, így Iránra is.
Teherán képviselői nem utaztak el Dohába, az iráni olajügyi miniszter azt üzente vasárnap, hogy üdvözli az olajtermelés befagyasztását célzó lépéseket, de országa semmilyen formában sem volt előidézője a piaci egyensúly felborulásának, emiatt nem is tervezi, hogy önként csökkentse olajtermelését, illetve olajkivitelét. Irán jelenlegi termelése napi 3,5 millió hordó, exportja pedig 2 millió hordó. Az olajügyi miniszter vasárnap arról is beszélt, hogy 2017 márciusára az iráni olajtermelés már napi 4 millió hordó lesz.
Elvileg abban állapodtak volna meg Dohában a világ vezető olajtermelői, hogy januári szinten befagyasztják az olajtermelést októberig. A lépéstől azt várták volna, hogy megnyugszanak a piacok, és a kőolaj ára fokozatosan tovább emelkedik. A magyar idő szerint 15 órakor kezdődött egyeztetések kulcskérdése már csak az volt, hogy a szaúdi fél elfogadja-e, hogy Irán kilóg a sorból, és amíg mások vállalják, hogy nem növelik a termelésüket, addig Teherán többet termel és többet is exportál, ami piaci részesedésének növekedését eredményezi.
Egyes vélemények szerint a dohai találkozó sikerébe vetett remény eredményeként emelkedett sokat az utóbbi hetekben a kőolaj világpiaci ára, számos elemző viszont úgy gondolja, hogy a túltermelés és a nyomott kereslet által jellemezhető piacon nem a befagyasztás lehetősége, hanem az amerikai kitermelés csökkenése eredményezte az árak megugrását.
Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter pénteken maga is arra figyelmeztetett, hogy megállapodás esetén is csak szerény mértékű olajár-emelkedésre lehet számítani, mert a globális gazdasági növekedés lassulása miatt mérséklődik az olajkereslet bővülése, a hatalmasra duzzadt olajtartalékok pedig csak lassan apadnak.
Pénteken az északi-tengeri Brent olajfajta hordónkénti ára 73 centes, 0,73 százalékos csökkenéssel 43,11 dolláron zárt, a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) amerikai könnyűolajfajta ára stagnált, 41,71 dolláron fejezte be a kereskedést.