A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap levelezési rovatában közölt állásfoglalást 306-an írták alá, köztük David Sismey, a Goldman Sachs bankóriás londoni befektetési részlegének területi igazgatója, Steve Dowdle, a Sony elektronikai és szórakoztatóipari konglomerátum európai érdekeltségének volt alelnöke és Sir Patrick Sheehy, a British American Tobacco dohányipari konglomerátum volt elnöke.
A közös levél szerzői szerint a brit gazdaság az ötödik legnagyobb a világon, és hamarosan a legnagyobb európai gazdasággá válik, megelőzve Németországot.
A brit gazdaság versenyképességét azonban gyengíti, hogy Nagy-Britannia „a kudarcos EU tagja”. Az Európai Unió évről évre egyre kevesebb brit terméket vásárol, mivel gazdaságai stagnálnak, és az unióban több milliónyi a munkanélküli – áll a felhívásban.
A levél aláírói idézik a Bank of England – a brit jegybank – előző kormányzója, Sir Mervyn King kijelentését is, amely szerint „az euró szétrobbanhat”.
A felhívás szerint mindemellett a brüsszeli bürokrácia az 5,4 millió brit üzleti vállalkozás mindegyikét fojtogatja, annak ellenére, hogy csupán „csekély kisebbségük” kereskedik az EU-val.
Az aláírók mindezek alapján úgy vélekednek, hogy a brit üzleti szféra az EU-n kívül még gyorsabban növekedhetne, új piacokra léphetne be és több munkahelyet teremthetne. Éppen ezért ideje távozni az EU-ból, és visszaszerezni az ellenőrzést – fejeződik be az üzleti vezetők közös felhívása. A brit üzleti szféra megosztott az EU-tagság kérdésében.
Nemrégiben 198 brit, illetve Nagy-Britanniában tevékenykedő óriásvállalat – köztük az Airbus, a Vodafone, a Ryanair, a BP és a BAE Systems – vezetői álltak ki közös nyílt levelükben Nagy-Britannia EU-tagsága mellett.
E felhívás aláírónak érvelése szerint a brit üzleti szférának a további beruházások és az állásteremtés érdekében korlátlan hozzáférésre van szüksége az Európai Unió 500 millió fős egységes belső piacához, és ha Nagy-Britannia távozna az EU-ból, azzal elrettentené a befektetőket, munkahelyeket sodorna veszélybe, és az egész brit gazdaságot kockára tenné.
A Brit Iparszövetség (CBI) minap közzétett, enyhébb és súlyosabb forgatókönyveket felvázoló 79 oldalas tanulmánya szerint – amelyet a CBI megbízásából a PwC üzleti tanácsadó cég állított össze – az uniós tagság feladása esetén a nominális brit hazai össztermék (GDP) már 2020-ban 3-5,5 százalékkal lenne alacsonyabb, mint akkor, ha Nagy-Britannia az EU tagja marad.
A PwC szakértőinek becslése szerint ez 55-100 milliárd font (23 ezer-40 ezer milliárd forint) – háztartásonként 2100-3700 font – közötti nominális gazdasági veszteséget jelentene az évtized végéig 2015-ös árfolyamokon számolva.
