Jövőre negyvenszázalékos fizetésemelésre számíthatnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai, már ha megvalósul, amit Tállai András államtitkár, egyben a hivatal elnöke ígért az életpályamodell kapcsán. A feltételes mód használata azért indokolt, mert a jövő évi költségvetés tervezete szerint nemhogy több, hanem csaknem 61 millió forinttal kevesebb jut bérekre az adóhivatalban, mint az idén. Ebből adódóan a beígért béremelést csak további, akár több ezer adóhivatali munkatárs elküldésével lehet csak teljesíteni, miközben a jövedelmi viszonyok miatt már most is folyamatos az elvándorlás. Holott a hivatalnál 2015-ben kidolgozott életpályamodell – amely 39 milliárd forint fizetésemelést jelentett volna a munkatársaknak – pont ezt a fenntarthatatlan helyzetet lenne hivatott megszüntetni.
Hogy lesznek leépítések, azt lapunknak a NAV sajtóosztálya nem cáfolta, legfeljebb az okait látják másban. – Az életpályamodell bevezetésével a jogszabály alapján járó többlet személyi juttatásokhoz, az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adóhoz szükséges fedezet a költségvetésben rendelkezésre áll – közölték megkeresésünk nyomán. A sajtóosztály közölte, az életpályamodell bevezetése miatt nincs szükség elbocsátásra és létszámcsökkentésre, de hozzátették, jelenleg is folyamatban van a NAV szakmai szervezeti átalakítása, ami miatt viszont sor kerülhet karcsúsításra.
Ugyancsak fájdalmasan érinti az adóhivatal dolgozóit, hogy tudomásunk szerint most 11,43 milliárd forinttal kevesebb jut az úgynevezett mozgó bérre, mint korábban. A maradék pénzt Tállai András javaslatára Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter személyes döntése alapján oszthatják ki a munkatársak között – amennyiben sikerül beszedni a költségvetési bevételeket. Ezzel kapcsolatos kérdésünkre a NAV szűkszavúan csak annyit válaszolt, a mozgó bérre jutó pénz összege ugyanakkora, mint tavaly. Azonban mivel a NAV létszáma az előző évihez képest 1122 fővel csökkent, a számok nem hasonlíthatók össze.
Mindezek a bizonytalanságok feltehetőleg nem érintik kedvezően a hatósági munka hatékonyságát, még akkor sem, ha mindent megtesznek, hogy az adóhivatal munkatársait rövid pórázon tartsák. Mint arról már beszámoltunk, egy a NAV ügyeit szintén jól ismerő forrásunk úgy tájékoztatott, percalapú munkahatékonyság-mérés kezdődött a hivatalnál. Azaz a dolgozóknak percre pontosan dokumentálniuk kell tevékenységüket a külön erre a célra kifejlesztett informatikai rendszerben. Ez a hivatali munkahatékonysági felmérés május 31-ig tart majd.
Tállai András kérdésünkre múlt heti sajtótájékoztatóján nem kommentálta ezt az értesülésünket, holott április elején még azt mondta, hogy május 31-ig valóban készül értékelés a munkavégzésről. A kormány kérésére ugyanis Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek június 30-ig jelentést kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell az esetleges további létszámcsökkentésre vonatkozó javaslatot is. Az adóhivatalban attól tartanak, hogy a mérés csupán ürügy az újabb leépítésekre, ezt tetézi még az életpályamodell is.
A NAV működésének átalakítása tehát javában zajlik, és információink szerint ennek eddig inkább csak a kára mutatkozott meg, kevés haszon mellett. Ahogyan arról már beszámoltunk, az idei első negyedévben mintegy 80 ezerrel kevesebb végrehajtást indított a hivatal, mint az előző év azonos időszakában, és ez idő alatt 110 ezerrel kevesebb inkasszót bocsátott ki az adóhatóság a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ennek pedig megvan az ára is. Biztos információink vannak arra vonatkozóan, hogy a kevesebb inkasszó miatt sosem látott mélypontra zuhantak az átszervezett hatóság végrehajtási bevételei. Ezen a jogcímen ebben az évben eddig csaknem 25 milliárd forinttal kevesebb folyt be az államkasszába, mint tavaly ugyanebben az időszakban.
