Semmi szükség az új német–orosz csővezeték, az Északi Áramlat 2 kiépítésére, miután a jelenleg üzemelő, évi 55 milliárd köbméteres szállítási kapacitású Északi Áramlat is csak 50 százalékos kihasználtsággal működik, és Európa gázigénye évek óta csökken – nyilatkozta lapunknak a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője. Hegedűs Miklós szerint sokkal drágább lesz Közép-Európa ellátása földgázzal az Északi Áramlat 2 segítségével, ha az orosz ígéreteknek megfelelően 2019-ben valóban leáll az Ukrajnán keresztüli gázszállítás. Arról nem is beszélve, hogy az új északi vezeték nem mérsékelné a kontinens függőségét az orosz földgáztól – tette hozzá a szakértő.
A közelmúltban az Északi Áramlat 2 gázvezeték építési program leállítását kérték európai parlamenti képviselők is, akik szerint a földgázgázvezeték kiépítése ellentétes az energiaunió céljaival. Emellett károsan hat a tagállamok közti szolidaritásra és úgy vélték, hogy az építkezést geopolitikai és gazdasági szempontból is meg kell vizsgálni.
Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője a minap az uniós parlament strasbourgi plenáris ülésének vitája során arra hívta fel a figyelmet, hogy korábban az orosz gázcég, a Gazprom közép- és kelet-európai gázpiacon gyakorolt üzleti magatartása piaci erőfölénnyel való visszaélésnek minősült, sértette az uniós trösztellenes szabályokat, ezért az uniós bizottság leállíttatta az Oroszország és Közép-Európa közötti Déli Áramlat nevű gázvezeték építését. Most azonban, hogy Németország szeretne vezetéket építeni, a Gazprom már megbízható piaci szereplőként tűnik fel, s az Európai Bizottság ezért az új vezetékek építését szabályozó úgynevezett harmadik energiacsomaggal is összhangban lévőnek tekintheti a tervezett gázvezetéket. Jávor Benedek úgy vélekedett, hogy a közép-európai régió gázpiacára is hatást gyakorló projekt engedélyezése a régió unióhoz fűződő viszonyára is alapvető hatással lesz, mivel azt a tagállamok kettős mérceként fogják értékelni.
Lassan az Európai Unió vezető testületeihez is elérnek az Északi Áramlat 2 bírálóinak a felszólalásai. Egy napokban megtartott konferencián az is kiderült, hogy az Európai Tanács számos vezető személyisége, köztük az energetikai unióért felelős alelnök, Maros Sefcovic és az energia- és klíma ügyekért felelős biztos, Miguel Arias Canete egyetért azzal, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték tervezett megépítése nem erősítené az unió gázellátásának biztonságát.
Ezekről az összefüggésekről beszélt Livia Vasakova, az Európai Bizottság képviseleti irodájának munkatársa is hétfőn, az „Energoforum” konferencián, a Figyelő Online tudósítása szerint.
– Azzal, hogy a szállítási csatornák száma háromról kettőre csökken, még romlani is fog Európa gázellátásának biztonsága – hangsúlyozta Livia Vasakova. Hozzátette: a bizottság jelenleg dolgozik azon, hogy egy a témakör számos összefüggését érintő vitát szervezzen a projektben érintett német gázipari hatóságokkal és vállalkozásokkal.
Emlékezetes: az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez). A cégek azt tervezik, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos nyomvonalú és kapacitású – vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az orosz Viborg és a németországi Greifswaldig tart. Az orosz Gazprom által vezetett beruházó konzorcium 2019 végére fejezné be a csővezeték kiépítését. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország a gázszállításokkal kikerülné Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
