Ezekről az összefüggésekről beszélt Livia Vasakova, az Európai Bizottság képviseleti irodájának munkatársa is hétfőn, az „Energoforum” konferencián, a Figyelő Online tudósítása szerint.
– Azzal, hogy a szállítási csatornák száma háromról kettőre csökken, még romlani is fog Európa gázellátásának biztonsága – hangsúlyozta Livia Vasakova. Hozzátette: a bizottság jelenleg dolgozik azon, hogy egy a témakör számos összefüggését érintő vitát szervezzen a projektben érintett német gázipari hatóságokkal és vállalkozásokkal.
Emlékezetes: az Északi Áramlat 2 projekt részvényesi megállapodását tavaly szeptember elején írták alá a hat érintett cég vezetői. A Gazprom orosz gázipari vállalat, a holland–brit Shell, a német E.ON és a BASF/Wintershall, az osztrák OMV és a francia Engie (korábbi nevén a GDF Suez). A cégek azt tervezik, hogy két új – a már meglévő vezetékpárral azonos nyomvonalú és kapacitású – vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az orosz Viborg és a németországi Greifswaldig tart. Az orosz Gazprom által vezetett beruházó konzorcium 2019 végére fejezné be a csővezeték kiépítését. Az új vezetékpár kiépítésével Oroszország a gázszállításokkal kikerülné Ukrajnát mint tranzitországot, és egyetlen útvonalra terelné át az Európának szánt orosz gázszállítmányok 80 százalékát.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!