Kitért arra, hogy a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló, 2013-ban elfogadott törvény kimondta: a törvény „minden más magyar törvényt felülír”, azaz a takarékszövetkezeti rendszer a bankfelügyelet és a versenyhivatal hatáskörén kívül esett. Mint mondta, olyan, mint egy „fekete lyuk”, arról senki információt nem kaphat.
Elmondása szerint akkor 100 OTSZ-tag volt és volt 30 kontrollálatlan, „kóbor” szövetkezet. Akik a rendszer „lenyúlására” szövetkeztek, összekeverték az OTSZ-t és a szövetségen kívüli szövetkezeteket. Demján közölte: az OTSZ működés, tőkefedezet szempontjából biztonságos szervezet volt, jobb volt a minősítése, mint az OTP-é. Kiemelte: az OTSZ tagszervezetei soha nem fordultak az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (OBA), a kárrendezést saját alapjukból fedezték, ha valamelyik szövetkezet bajba jutott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!