Több helyről is elhangzott az az érv a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, hogy bár születtek vitatott döntések Matolcsy György elnöksége alatt, de most legalább nem veszteséges az intézmény, míg korábban mindig az volt. Surányi György, a jegybank korábbi vezetője lapunknak nyilatkozva leszögezte, ez az utóbbi állítás egyrészt nem igaz, másrészt nem lényegi kérdés a jegybank nyereségessége. Ugyanis az eredmény vagy a veszteség nem a monetáris politikához kötődik, hanem sokkal inkább a forint árfolyamához. – Mondok egy példát. Ha hétfőn a forint 500 forintos árfolyamig gyengülne az euróval szemben, akkor a jegybanknak hatalmas nyeresége keletkezne, pedig egyetlen jegybanki lépés sem történt, aminek eredményeként kialakulhatott ez az eredmény. Persze én sem tartom jónak a jelenlegi szabályozást, véleményem szerint a jegybank nyereségét minden évben be kellene fizetni a költségvetésnek – jelentette ki a szakember.
Mint arról már beszámoltunk, Lentner Csaba közgazdász, nem mellékesen a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány kuratóriumi tagja a 168 Órának adott május végi interjújában egyebek mellett a jegybank nyereséges működése mellett tört lándzsát, kijelentve azt is, Surányi György „alkotmányos mulasztást” követett el, amikor nem kezdeményezte, hogy törvényt alkossanak a nemzeti bank nyereségéről. Ezzel kapcsolatban a volt jegybankelnök lapunknak elmondta, a váddal nem tud mit kezdeni, ugyanis az elnöknek nincs ilyen törvényi kötelezettsége. Azt a Lentner-vádat pedig egyenesen visszautasította, hogy 1996-ban 2000 milliárd forintos veszteséget halmozott föl a nemzeti pénzintézet vezetőjeként. Magyarázata szerint Lentner Csaba összetéveszt két dolgot. – Adósságcseréről volt szó. Az állam által – nagyrészt a 80-as években – fölvett devizahiteleken keletkezett árfolyamveszteséget adta át a jegybank a magyar költségvetésnek, nagyságrendileg 2000 milliárd forint értékben. Tehát egy technikai műveletről volt szó, az állam az egyik zsebéből átrakta a másik zsebébe ezt az összeget. – Lentneri logikával azt is mondhatnánk, hogy az Orbán-kormány közel 1800 milliárd forint adósságot csinált, hiszen amikor átvette a kormányzást, 267 forint volt egy euró, most 310-315 – emelte ki.
