Nem lehet cél a jegybanki nyereség!

Nem igaz, hogy Matolcsy elnöksége előtt mindig veszteséges volt a jegybank – nyilatkozta Surányi György.

Hajdú Péter
2016. 06. 11. 10:57
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Több helyről is elhangzott az az érv a Magyar Nemzeti Bank tevékenységével kapcsolatban, hogy bár születtek vitatott döntések Matolcsy György elnöksége alatt, de most legalább nem veszteséges az intézmény, míg korábban mindig az volt. Surányi György, a jegybank korábbi vezetője lapunknak nyilatkozva leszögezte, ez az utóbbi állítás egyrészt nem igaz, másrészt nem lényegi kérdés a jegybank nyereségessége. Ugyanis az eredmény vagy a veszteség nem a monetáris politikához kötődik, hanem sokkal inkább a forint árfolyamához. – Mondok egy példát. Ha hétfőn a forint 500 forintos árfolyamig gyengülne az euróval szemben, akkor a jegybanknak hatalmas nyeresége keletkezne, pedig egyetlen jegybanki lépés sem történt, aminek eredményeként kialakulhatott ez az eredmény. Persze én sem tartom jónak a jelenlegi szabályozást, véleményem szerint a jegybank nyereségét minden évben be kellene fizetni a költségvetésnek – jelentette ki a szakember.

Mint arról már beszámoltunk, Lentner Csaba közgazdász, nem mellékesen a jegybank által létrehozott Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány kuratóriumi tagja a 168 Órának adott május végi interjújában egyebek mellett a jegybank nyereséges működése mellett tört lándzsát, kijelentve azt is, Surányi György „alkotmányos mulasztást” követett el, amikor nem kezdeményezte, hogy törvényt alkossanak a nemzeti bank nyereségéről. Ezzel kapcsolatban a volt jegybankelnök lapunknak elmondta, a váddal nem tud mit kezdeni, ugyanis az elnöknek nincs ilyen törvényi kötelezettsége. Azt a Lentner-vádat pedig egyenesen visszautasította, hogy 1996-ban 2000 milliárd forintos veszteséget halmozott föl a nemzeti pénzintézet vezetőjeként. Magyarázata szerint Lentner Csaba összetéveszt két dolgot. – Adósságcseréről volt szó. Az állam által – nagyrészt a 80-as években – fölvett devizahiteleken keletkezett árfolyamveszteséget adta át a jegybank a magyar költségvetésnek, nagyságrendileg 2000 milliárd forint értékben. Tehát egy technikai műveletről volt szó, az állam az egyik zsebéből átrakta a másik zsebébe ezt az összeget. – Lentneri logikával azt is mondhatnánk, hogy az Orbán-kormány közel 1800 milliárd forint adósságot csinált, hiszen amikor átvette a kormányzást, 267 forint volt egy euró, most 310-315 – emelte ki.

Surányi György szerint egyébként szó sincs róla, hogy a jegybank csak most, Matolcsy elnöksége alatt nyereséges. – Hat évig, amikor az elnöke voltam, nyereséges volt az MNB. Az 1990–2010 közötti két évtizedben három alkalommal volt veszteséges az intézmény. Egyszer Járai Zsigmond elnöksége, két alkalommal pedig Simor András elnöki mandátuma idején.



Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.