A kisgazdaságoknak tehát csak kis hányada fejleszthető főállású árutermelő gazdasággá – mutatnak rá a kutatók. Főleg azok, amelyeknek képzett a vállalkozói hátterük. Ez a szűkebb kör lehet csak potenciális alanya a főállású árutermelővé válást elősegítő vidékfejlesztési programnak. A mezőgazdasági tevékenység bővítése tehát elsődlegesen azokban az aktív korú gazdaságvezetők által irányított, már jelenleg is piacra termelő kisüzemekben vetődhet fel, amelyek magasabb humántőke-ellátottsággal, gazdálkodásra hangolt életformával, kiépült üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.
A háztartás jövedelmét mezőgazdasággal kiegészítő árutermelő kisüzemekben fejlesztési potenciál főként a piaci alkupozíciót javító integráció erősítésében mutatkozik. A mezőgazdasági tevékenység alacsony jövedelemszintje miatt legráutaltabb „háztartásgazdaságokban” elsősorban a tudástőke bővítése és a termelési erőforrásokhoz, piaci információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő együttműködések kiterjesztése jöhet szóba.
A kutatók szerint az árutermelővé válás elősegítésének sikere érdekében fontos lenne, hogy a program együtt járjon egy kedvezményes hitelkonstrukcióval, illetve lehetővé tenné az egyéb vidékfejlesztési támogatások igénybevételét is, mivel a főállású, hatékony árutermelő üzem eszközállományának megteremtéséhez nagyjából a vidékfejlesztési program kisgazdaságok támogatását célzó intézkedése esetében megjelölt forrás kétszeresére volna szükség.
Mindemellett vidékfejlesztési, társadalompolitikai szempontból az árutermelővé nem fejleszthető gazdaságok számának növelése is kívánatos, de ez csak olyan komplex program formájában képzelhető el, amely a szükséges szaktudást is átadja az eszközök mellett, és nem utolsósorban biztosítja a főállásújövedelem-forrást is, mivel a mezőgazdasági tevékenység önmagában nem válhat fő jövedelemforrássá ilyen kis üzemméret mellett.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!