Segítség a kisgazdaságoknak

A fejlesztéshez olcsó hitelre, a működtetéshez pedig főállásra van szükség.

Bár a kistermelők csoportja zsugorodik a leggyorsabban a mezőgazdasági termelők táborán belül, ők az agrárium tartós szereplői maradhatnak – vélik azok a kutatók, akik górcső alá vették az agrárvilág kisebb szereplőit. Készülő tanulmányukban azokkal a kisgazdaságokkal foglalkoznak, amelyeknek a támogatás nélküli kibocsátása nem éri el a 4000 eurót. Egy ilyen termelő legfeljebb hat hektár földdel rendelkezik, és legfeljebb két tehene van. – Ezek a kisgazdaságok az Európai Unió mediterrán tagállamaiban s több posztszocialista tagállamban – így Magyarországon is – jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdaságban, a munkaerő-lekötésben és az állattartásban – hívják fel a figyelmet.

Bár a kisgazdaságokban termelt jövedelemnek a posztszocialista országok többségében jelentős a súlya – nálunk a nyugdíjasok és a szociális juttatásból élők jövedelmének akár 30, az alkalmazottakénak 10–16 százalékát is elérheti –, ez önmagában mégsem alkalmas az önálló egzisztencia biztosítására. Erre csak Romániában és Bulgáriában képesek az ilyen birtokok, ahol a mezőgazdasági termelés 30 százalékát ők adják, szemben a volt szocialista blokk más országaival, ahol ez csupán 5–15 százalék. Magyarországon – és ezt a kistermelőkkel folytatott mélyinterjúk is megerősítik – a kisgazdaságok csupán minimális jövedelemtermelésre képesek – szögezik le a kutatók.

Mifelénk ezeknek a mezőgazdasági kisüzemeknek a fő funkciójuk a más szektorból származó jövedelem kiegészítése, mivel csak a 8000 eurós kibocsátás feletti gazdaságok nyújtanak elegendő jövedelmet a főállású tevékenység folytatásához, e méretkategória alatt csak kiegészítő tevékenységként végezhető a mezőgazdasági termelés. Különösen érvényes ez a 4000 eurós kibocsátás alatti kisgazdaságokra, amelyek vezetői között az átlagnál nagyobb a fiatalok, nyugdíjasok, munkanélküliek és képzetlenek aránya.

Ezek a kisebb farmok hektáronként több ráfordítással, magasabb eszköz- és munkaerő-lekötéssel, nagyobb állatállománnyal állítanak elő magasabb termelési értéket a nagyobbaknál. Jövedelmük azonban hektáronként és eszközarányosan is alacsonyabb a nagyobb üzemekénél, munkaerő-arányos jövedelmezőségük pedig mindössze harmada a 4000–8000 euró közötti kibocsátású gazdaságokénak.

A kisgazdaságoknak tehát csak kis hányada fejleszthető főállású árutermelő gazdasággá – mutatnak rá a kutatók. Főleg azok, amelyeknek képzett a vállalkozói hátterük. Ez a szűkebb kör lehet csak potenciális alanya a főállású árutermelővé válást elősegítő vidékfejlesztési programnak. A mezőgazdasági tevékenység bővítése tehát elsődlegesen azokban az aktív korú gazdaságvezetők által irányított, már jelenleg is piacra termelő kisüzemekben vetődhet fel, amelyek magasabb humántőke-ellátottsággal, gazdálkodásra hangolt életformával, kiépült üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkeznek.

A háztartás jövedelmét mezőgazdasággal kiegészítő árutermelő kisüzemekben fejlesztési potenciál főként a piaci alkupozíciót javító integráció erősítésében mutatkozik. A mezőgazdasági tevékenység alacsony jövedelemszintje miatt legráutaltabb „háztartásgazdaságokban” elsősorban a tudástőke bővítése és a termelési erőforrásokhoz, piaci információkhoz való hozzáférést lehetővé tevő együttműködések kiterjesztése jöhet szóba.

A kutatók szerint az árutermelővé válás elősegítésének sikere érdekében fontos lenne, hogy a program együtt járjon egy kedvezményes hitelkonstrukcióval, illetve lehetővé tenné az egyéb vidékfejlesztési támogatások igénybevételét is, mivel a főállású, hatékony árutermelő üzem eszközállományának megteremtéséhez nagyjából a vidékfejlesztési program kisgazdaságok támogatását célzó intézkedése esetében megjelölt forrás kétszeresére volna szükség.

Mindemellett vidékfejlesztési, társadalompolitikai szempontból az árutermelővé nem fejleszthető gazdaságok számának növelése is kívánatos, de ez csak olyan komplex program formájában képzelhető el, amely a szükséges szaktudást is átadja az eszközök mellett, és nem utolsósorban biztosítja a főállásújövedelem-forrást is, mivel a mezőgazdasági tevékenység önmagában nem válhat fő jövedelemforrássá ilyen kis üzemméret mellett.