Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics kedden ismertetett tanulmányában közölte, hogy felülvizsgált előrejelzése szerint a brit hazai össztermék (GDP) jövőre mindössze 1,1 százalékkal növekszik. Ez éppen a fele annak az ütemnek, amelyet a ház a kilépést pártolók győzelmével végződött EU-népszavazás előtt várt.
Az Oxford Economics az euróövezetben 1,5 százalékos, Japánban 0,3 százalékos reálnövekedésre számít 2017-ben, egyaránt 0,2 százalékponttal lassabbra a korábbi előrejelzéseiben szereplő ütemeknél.
A ház várakozása szerint a legnagyobb gazdaságok közül egyedül azt Egyesült Államok nem fogja megérezni a brexit-sokkot: az amerikai gazdaságban az Oxford Economics közgazdászai változatlanul 2,3 százalékos növekedést várnak 2017-ben.
A cég londoni elemzőinek módosított prognózisa szerint ugyanakkor az amerikai jegybank feladatait ellátó Federal Reserve az idén már csak egy kamatemelést hajt végre, és azt is elhalasztja legalább szeptemberig. Az Oxford Economics eddig két Fed-kamatemelést várt 2016-ra, az elsőt ezek közül júliusra.
A ház emellett azzal is számol, hogy a Bank of England – a brit jegybank – júliusban vagy augusztusban egy lépésben 0,50 százalékponttal zéróra csökkenti, és egészen 2019 harmadik negyedévéig ezen a szinten tartja irányadó kamatát. Az Oxford Economics elemzőinek várakozása szerint a Bank of England addig nem kezd kamatemelésbe, amíg az Egyesült Királyság ki nem lép az Európai Unióból.
A cég szerint a piacok túlreagálták a népszavazás eredményét azzal, hogy egyes befektetési eszközök árfolyama nagyobbat zuhant, mint a globális pénzügyi válságot elindító Lehman-sokk után. Az a tény, hogy az euróövezeti periféria szuverén kötvényhozamai és a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt VIX volatilitási index néhány nap alatt visszatért a brit népszavazás előtti szintekre, arra vall, hogy nincs olyan rendszerszintű válság, amely puszta létében fenyegetné az Európai Uniót – fejtegették keddi elemzésükben az Oxford Economics közgazdászai.
Más nagy londoni házak sem tartanak attól, hogy a brit népszavazás eredménye a Lehman-sokkhoz hasonló globális válságot okoz.
A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics közgazdászai azt emelték ki helyzetértékelésükben, hogy a Londoni Értéktőzsde legnagyobb tőkeértékű vállalati papírjai alkotta FTSE-100-as index a népszavazás utáni összeomlásszerű zuhanással mindössze az egy héttel korábbi erős fellendülést korrigálta, mivel a piac előzetesen azt árazta, hogy a brit választók a bennmaradásra voksolnak, és a referendum után ezt a várakozást árazta ki.
A ház szerint összességében és globális kitekintésben a brit EU-népszavazás után végbement részvényárfolyam-esések „triviálisnak” tekinthetők azokkal a zuhanásokkal összemérve, amelyek a Lehman-sokk utáni globális pénzügyi válság egész időszakában vagy a 2011–2012-es euróövezeti válság alatt lezajlottak.
A Capital Economics elemzői szerint mindezek alapján elhamarkodott következtetés lenne azzal számolni, hogy a globális piaci volatilitás az egész világgazdaság kisiklatásával fenyeget, vagy megakadályozná a Federal Reserve újabb idei kamatemelését.
A Capital Economics londoni elemzői sem zárják ki, hogy a Bank of England zéróra csökkenti alapkamatát a jelenlegi 0,50 százalékos mélységi rekordról.
A TD Securities globális befektetési tanácsadó csoport londoni részlegének elemzői is azzal számolnak, hogy a Bank of England augusztusban zéróra csökkenti alapkamatát. A ház várakozása szerint ugyanakkor a brit népszavazás után kialakult helyzetben a Fed 2017 júniusáig nem emeli tovább irányadó kamatát, sőt a TD Securities elemzői 30 százalékos esélyt látnak arra is, hogy az amerikai jegybank kamatot csökkent, ha a népszavazási eredményből adódó, lefelé ható kockázatok ténylegesen érvényesülnek.
