Úgy tudjuk ugyanis, hogy a magukat kormányközelinek valló tanácsadók az első közösen beadott pályázatnál az elnyerhető támogatás 30 százalékát kérik el jutalékként, de ha folytatódik az együttműködés, a folytatásban „lemennek” 16-20 százalékra. Ez felettébb érdekes annak tükrében, hogy a piaci pályázatírók többsége ugyanezt a munkát négy-hat százalékos sikerdíjért elvégzi. Ha például egy 80 millió forintos pályázatot veszünk alapul, a jutalék ez alapján 3,2 millió forinttól 24 millióig is terjedhet. A „habonyozó” cég tevékenysége információnk szerint a Miniszterelnökség előtt sem ismeretlen, sőt a kancellária számára kifejezetten kellemetlen az ügy. A vállalkozás nem pusztán a borászati pályázatokra koncentrál, hanem a turisztika, a logisztika, illetve az innováció területén elérhető fejlesztési források körül is aktív, de korántsem annyira, mint a borgazdaságban.
A hazai borászatok többsége azonban még ma sem százmilliós EU-s beruházásokban gondolkodik, hanem egyik évről a másikra tervez. Számukra az is kedvező hír, hogy a 2017 januárjában hatályba lépő új jövedéki törvény ezer hektoliter alatt kisüzemi bortermelői státust ad. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint ez azt vonja maga után, hogy mintegy hatezer termelő adminisztratív terhei csökkennek, a könnyítés pedig az ágazat szereplőinek 90 százalékára vonatkozik. A változás lényege az, hogy három év átlagában kell ezer tonna alatt lennie a saját vagy vásárolt borszőlőből előállított bornak, ez esetben egy pincészet egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhet borászati tevékenységet.
