Pénzesőt hozhat idén a szüreti időszak, hiszen szeptember közepétől egy éven át lehet pályázni borászati uniós forrásra Magyarországon. A 2014–2020-as támogatási ciklus vidékfejlesztési programján belül 40 milliárd forint érhető el az ágazat számára. Lapunk úgy tudja, több érintett is lobbizott amellett, hogy cégenként félmilliárd forint legyen a támogatás felső határa, végül azonban 200 millió forintos plafonnal hirdette meg a felhívást a Miniszterelnökség. A piaci szereplők így sem panaszkodhatnak, hiszen eredetileg húszmilliárd forint lett volna a teljes keret, ezt azonban a várhatóan nagy igény miatt megduplázták. Termelőkön kívül a szektor kis- és közepes vállalkozásai is kérelmezhetik a támogatást új borászati gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez, illetve a meglévők korszerűsítéséhez, továbbá építéssel járó fejlesztési beruházásokhoz. Mindemellett telepi infrastruktúra-fejlesztésre, bortároló tartálykapacitás-bővítésére, valamint fahordó vásárlására is igényelhető forrás.
Hiába bornemzet a magyar, szakértők szerint aligha van ötszáz olyan borászat idehaza, amely olyan jól átgondolt, precízen kidolgozott üzleti tervvel állna elő, amelyre több tíz- vagy százmilliós európai uniós támogatás lenne elkölthető ésszerűen, pazarlás nélkül. Márpedig a Miniszterelnökség félezernél húzta meg a vonalat: legfeljebb ennyien kaphatnak támogatást, ez átlagban 80 millió forint támogatás odaítélését jelentené. Ezzel szemben várhatóan jó néhány nagy borászat megkapja a maximális 200 milliót, több kisebbnek pedig legfeljebb 10-20 millió forint jut.
Lapunk arról érdeklődött a termelőknél az ország különböző borvidékein, hogy terveznek-e pályázni uniós támogatásra. Különös módon egymástól függetlenül ugyanarról a jelentős fejtörést okozó dilemmáról számoltak be. Egri és szekszárdi borászok is arról beszéltek érdeklődésünkre, hogy van egy budapesti székhelyű, pályázati projektmenedzsmenttel foglalkozó cégcsoport, amely politikai kapcsolatokra hivatkozva lényegében pincészetről pincészetre járva házal. Minden esetben azt ígérik a borászoknak, hogy ha velük szerződve pályáznak, száz százalék, hogy elnyerik az uniós milliókat, s erre garanciául Habony Árpád nevét dobják be, akivel állításuk szerint összeköttetésben állnak. Az érintettek egyike sem győződhetett meg arról, hogy a tenderek előkészítésével és lebonyolításával foglalkozó vállalat valóban kapcsolatban áll-e a koronaőrből lett miniszterelnöki tanácsadóval. A lapunkkal megosztott részletek szerint akik együttműködnek az említett fővárosi céggel, azok a biztos nyerés miatt mennek bele a játékba, akik viszont visszautasítják a kéretlen ajánlatot, azokat a rendkívül magas sikerdíj riasztja el.
Úgy tudjuk ugyanis, hogy a magukat kormányközelinek valló tanácsadók az első közösen beadott pályázatnál az elnyerhető támogatás 30 százalékát kérik el jutalékként, de ha folytatódik az együttműködés, a folytatásban „lemennek” 16-20 százalékra. Ez felettébb érdekes annak tükrében, hogy a piaci pályázatírók többsége ugyanezt a munkát négy-hat százalékos sikerdíjért elvégzi. Ha például egy 80 millió forintos pályázatot veszünk alapul, a jutalék ez alapján 3,2 millió forinttól 24 millióig is terjedhet. A „habonyozó” cég tevékenysége információnk szerint a Miniszterelnökség előtt sem ismeretlen, sőt a kancellária számára kifejezetten kellemetlen az ügy. A vállalkozás nem pusztán a borászati pályázatokra koncentrál, hanem a turisztika, a logisztika, illetve az innováció területén elérhető fejlesztési források körül is aktív, de korántsem annyira, mint a borgazdaságban.
A hazai borászatok többsége azonban még ma sem százmilliós EU-s beruházásokban gondolkodik, hanem egyik évről a másikra tervez. Számukra az is kedvező hír, hogy a 2017 januárjában hatályba lépő új jövedéki törvény ezer hektoliter alatt kisüzemi bortermelői státust ad. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa szerint ez azt vonja maga után, hogy mintegy hatezer termelő adminisztratív terhei csökkennek, a könnyítés pedig az ágazat szereplőinek 90 százalékára vonatkozik. A változás lényege az, hogy három év átlagában kell ezer tonna alatt lennie a saját vagy vásárolt borszőlőből előállított bornak, ez esetben egy pincészet egyszerűsített adóraktári engedély nélkül is végezhet borászati tevékenységet.
