Milliárdokba kerül az állami pénznyelő

A Magyar Nemzeti Kereskedőház legdrágább kirendeltségei egyetlen üzletet sem hoztak tető alá.

Hosszú időn át nem árulta el a Külgazdasági és Külügyminisztérium felügyelete alatt működő Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt., hogy milyen üzleteket hozott tető alá a külföldi kirendeltségein keresztül, de a bíróság véget vetett az állami cég titkolózásának. A társaságot a 444.hu perelte be, ennek nyomán ki kellett adniuk egyebek között a közreműködésükkel kötött üzletek értékét, s azt, mely magyar cégek termékeit sikerült külföldön értékesíteni.

Kiderült, az állami sikerpropaganda ellenére a társaság a

2013-as indulása óta mindössze 2,8 milliárd forintnyi üzletet hozott tető alá.

Ez pedig azért érdekes, mert nemrég fény derült arra is, hogy az MNKH 2015 tavaszáig legalább 5,5 milliárd forintot költött el működési költségekre, vagyis legkevesebb 2,7 milliárd forint veszteséget termelt megalapítása óta. Ráadásul a cég közel ötmilliárd forint kölcsönt is kapott a külügyi tárcától, nem tudni, ezt mire fordították, így a kereskedőházak vesztesége nagyobb is lehet. A csupán 2,8 milliárd forintnyi üzlet egyébként annak tükrében még kínosabb az állami cégnek, hogy korábban lapunk megkeresésére azt hangsúlyozták, a magyar export és a külkereskedelem tavaly rekordot döntött, amiben meghatározó szerepe volt az MNKH-nak is. Mint írták, 2015-ben az export több mint 90 milliárd eurót tett ki, a külkereskedelmi többlet pedig 8,1 milliárd euróra nőtt. Megjegyezték: a rekordokat nem lehetett volna elérni exportpromóció, vagyis a Magyar Nemzeti Kereskedőház munkája nélkül (sic!). Írták mindezt annak ismeretében, hogy az állami cég tevékenységének csupán a teljes magyar export 0,01 százaléka „köszönhető”, nem számítva a társaság által termelt, legkevesebb 2,7 milliárd forintos veszteséget.

Az MNKH adatai szerint egyébként a kereskedőház-hálózaton keresztül kevesebb mint kétszáz üzlet köttetett. A cég tájékoztatása szerint Magyarország többek közt fagyasztott éticsigát és pácolt kacsamellet szállított Franciaországba, ovulációs mikroszkópot Kazahsztánba és Ghánába, valamint magozott meggybefőttet Botswanába, de exportáltunk 150 darab használt tokaji hordót Írországba, és sópipát Dél-Afrikába.

Megdöbbentő adat ugyanakkor, hogy a legdrágább külföldi bázis, a Törökországban felállított irodahálózat egyetlen üzletet sem kötött. Ezt a kereskedőház-hálózatot az ALX Magyar–Török Kft. üzemelteti, amely az Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal összefüggésbe hozott török, milliárdos üzletember, Adnan Polat érdekeltsége. Noha a kereskedőházak felállítására és üzemeltetésére csillagászati összeget – összesen több mint egymilliárd forintot – kapott a cég, eredményt nem mutatott fel. De ez még nem minden, lapunk múlt héten számolt be arról, hogy szintén ez a cég nyerte el az MNKH nettó 3,3 milliárd forintos közbeszerzését, amiért a következő négy évben fogják működtetni a török kirendeltségeket.

A cég teljes sikertelensége tükrében figyelemre méltó a Magyar Nemzeti Kereskedőház korábbi válasza arra a kérdésünkre, miért szükséges az újabb grandiózus összeg kifizetése. Azt írták, hogy „az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a jelenlegi világgazdasági, geopolitikai folyamatok kiemelt jelenlétet indokolnak egyes relációkban. A sikeres közép-ázsiai jelenlét elérése érdekében kiemelt jelentőségű a magyar külgazdasági eszközrendszer hatékonyságának maximalizálása Törökországban, amely a régió motorjaként kapu lehet a térség más országainak piacaira is.” Az ügyben tegnap ismét megkerestük az MNKH-t, többek közt arról érdeklődve, milyen tapasztalatokra támaszkodva költenek el újabb nettó 3,3 milliárd forint közpénzt Törökországban, ha eddig egyetlen üzletet sem sikerült tető alá hozni a régióban. Lapzártánkig azonban nem érkezett válasz a cégtől.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium viszont közleményt adott ki az ügyben. Azt hangsúlyozták, hogy az exportsikerek magyar munkahelyek megtartásához és új munkahelyek létrejöttéhez járulnak hozzá. A tárca Élő Norbertnek, a Demokratikus Koalíció elnökségi tagjának sajtótájékoztatóján elhangzottakra reagált; a politikus azt mondta, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek el kell számolnia azzal, milyen veszteséget okozott eddig a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. De megszólalt Bodnár Zoltán, a Magyar Liberális Párt ügyvivője is. Ő a közleményében úgy fogalmazott, hogy az MNKH „botrányos tevékenységéről napvilágot látott információk” azt bizonyítják, hogy Szijjártó Péter „közönséges kifizetőhelyként működteti” az MNKH külföldi képviseleti hálózatát.

Az ügy előzménye: lapunk derítette ki, hogy az MNKH megbízási szerződéseinek legnagyobb haszonélvezői a Fideszhez vagy a kormányhoz köthetők. Szijjártó Péter jó barátjának, Kuna Tibornak a cége két megbízást is kapott a tárca által felügyelt vállalattól. Matolcsy György jegybankelnök rokona, Matolcsy Mátyás két és fél éven át adott tanácsot a kereskedőháznak, negyedévente közel egymillió forintért. Giró-Szász András volt kormányszóvivő bizalmasa, Hajdu Petra, a Kormányzati Információs Központ volt sajtófőnöke havi egymillió forintot kap a társaságtól. Az előző Orbán-kormány fejlesztési minisztere, Fellegi Tamás cége pedig az MNKH izraeli partnerirodájának üzemeltetését nyerte el.