A szövetség összegyűjtötte azokat az élethelyzeteket, amelyekben különösen magas a kockázata az időskori elszegényedésnek, még akkor is, ha az érintetteknek a jelenben nincsenek megélhetési problémáik.
A Mabisz közleményében kifejti: a háztartásbeliek esetében nincs bejelentett jövedelem, nincs járulékbefizetés, ezért nem képződik nyugdíjjogosultság sem. A vállalkozók pedig hajlamosak a cég érdekében, a közterhek minimalizálása céljából alacsonyabb bért, részmunkaidős foglalkoztatást bejelenteni maguknak. A szakértők becslése szerint 100 ezerre tehető azon vállalkozók száma, akik nem fordítanak kellő figyelmet jövendő nyugdíjukra.
A külföldön munkát vállalók az ott fizetett járulékok révén külföldi nyugdíjra talán jogosultságot szerezhetnek, a magyar nyugdíjuk számítása során viszont nem vehető majd figyelembe semmilyen olyan kereset, amely után nem itthon fizettek járulékot – emelik ki a közleményben.
A Mabisz szerint a bejelentés nélkül vagy „borítékkal kiegészített” minimálbérrel honorált munkavállalók is igen nehéz helyzetben találhatják magukat, amikor elérik majd a nyugdíjkorhatárt. Csakúgy, mint a tőkejövedelemből élők, mert az ilyenformán szerzett jövedelmek és az ezekből fenntartott élet nem garantálja automatikusan a nyugodt és felhőtlen időskort. A tőkejövedelmek után nem kell nyugdíjjárulékot fizetni, viszont így a nyugdíjszámítás során sem számítanak – hívták fel a figyelmet.
Ezekre az élethelyzetekre megoldást jelenthet a nyugdíjbiztosítás. A közlemény Farkas Andrást, a Nyugdíjguru News honlap alapító főszerkesztőjét idézi, aki szerint ez az egyik leginkább javasolható nyugdíjcélú megtakarítási forma. Vonzerejét jelentősen megnöveli a személyijövedelemadó-jóváírás formájában igénybe vehető 20 százalékos, évi akár 130 ezer forintos állami támogatás – írják a közleményben.
Magyarországon 2000 óta 19-ről 25 százalékra nőtt a 60 éven felüliek aránya a népességben, és a társadalom további idősödése valószínűsíthető. Molnos Dániel, a Mabisz főtitkára a közleményben hangsúlyozta: a társadalmak a következő 25 évben egyre nagyobb kihívásokkal szembesülnek közösségi és egyéni szinten is az idősek méltányos életkörülményeinek biztosításáért.
