Azt lehet mondani, hogy ma szinte minden szakma hiányszakma, keresünk géplakatost, műszerészt, ácsot, állványozót, gyakorlott hegesztőt, de hiányoznak a felsőfokú végzettségűek közül a villamos- és gépészmérnökök is – közölte lapunk érdeklődésére Zahola-Pollák Vanda, a tiszapüspöki gabonafeldolgozó beindításán dolgozó Tisza-TK Projekt (TTKP) Kft. ügyvezető igazgatója. Az akadályokba ütköző munkaerő-felvétel már csak azért sem a vállalat belső ügye, mert a kétezer lakosú Jász-Nagykun-Szolnok megyei települést lázban tartó 145 millió eurós, azaz mintegy 45 milliárd forintos zöldmezős beruházáshoz az állam is adott 9,2 milliárd forintnyi támogatást, az Eximbank pedig hosszú lejáratú hitelt nyújt. Mindezt azért, hogy 550 új munkahely jöjjön létre, ami a jelek szerint nem lesz zökkenőmentes.
Pedig a TTKP állítja, intenzíven keres, a régió legtöbb oktatási intézményével is együttműködik. Egyelőre a célszám 20 százalékát teljesítette a projektcég, amely azt tudatta, hogy eddig 110 új munkahely jött létre a mérnöki állománytól a különböző osztályokig, úgy mint gazdasági, kereskedelmi, HR, beszerzés, logisztika, raktár, illetve elkezdődött a felvétel a fizikai munkakörökbe. Zahola-Pollák Vanda reményei szerint az év végére elérik a 200 fős létszámot. Arra a felvetésre, hogy a legnagyobb magyarországi foglalkoztatók jelentős részénél a bruttó 111 ezer forintos minimálbér, illetve a bruttó 129 ezres szakmunkás-bérminimum körül mozognak a bérek, az ügyvezető kijelentette: nem céljuk minimálbéren foglalkoztatni. Példaként felhozta: a legalapvetőbb üzemi kezelői munkakörökhöz tartozó jövedelmek is meghaladják az említett összegek dupláját.
Tiszapüspöki határában 2017 nyarára kell elkészülnie a gyárnak, ahol a terv szerint évente 530 ezer tonna magyar termelőktől felvásárolt kukoricát fognak feldolgozni, az előállított termék 70 százalékát pedig exportálják. A projektcég hangsúlyozza: háromezer magyar termelővel állnak közvetlen kapcsolatban, és a GMO-mentes kukorica lesz a kizárólagos alapanyag, amivel dolgoznak. Lapunk arra is kíváncsi volt, ezt az elvet mennyiben befolyásolhatja, ha időközben a nemzetközi egyezmények teret adnak a génmódosított növények beáramlásának, de a TTKP kitart amellett, hogy az alaptörvény biztosítja az ország GMO-mentességét. Az építkezés ütemével kapcsolatban Zahola-Pollák Vanda közölte: az építési munka zárásánál tartanak, amelyen több mint hatszáz ember dolgozik. Már kiemelkednek a földből a majdani üzemcsarnokok, tartályok, készülékek, acélszerkezetek, rövidesen megkezdik a gépészeti szerelést.
A 9,2 milliárd forintos állami támogatás mellett sikeresen szerepelt a Tisza TK a vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének támogatása című uniós pályázaton is. Itt 50 millió és 1 milliárd forint közötti összeghez lehetett jutni, a projektcég 965 milliót kapott. Mivel ennél a felhívásnál több nyertes pályázó is gyanúba keveredett, hogy a kutatásra szánt pénzt eszköz- és gépvásárlásra költi, rákérdeztünk, konkrétan mire fordítják az EU-s forrást.
A TTKP arról tájékoztatta lapunkat, hogy a keményítőgyártás az élelmiszeripar egyik innovatív szegmense, ahol célzott kutatásra és termékfejlesztésre van szükség. Ez elfogadható válasz, de a KFI-támogatásokkal kapcsolatban fontos tudni, hogy a projektgazdákkal szemben alapvető elvárás új tudományos vagy műszaki eredmény elérése. Így valószínűleg a Tisza TK esetében is csak utólag lehet majd eldönteni, jó helyre kerültek-e az uniós százmilliók. Saját bevallása szerint a cég egyéb EU-s támogatáshoz nem jutott.
