Az MNB honlapján olvasható jelentés összefoglalója szerint az alapítványok alapító okiratában megjelölt célok, amelyek kimondottan az oktatás bizonyos területeire vonatkoznak, egyértelműen támogatják a kormány gazdaságpolitikáját.
Az alapítói vagyonátadással az MNB vagyoni helyzete nem romlott, az alapítványok alapítói tőkejuttatásai az MNB nyereségéből származtak – írták, hozzátéve: ugyanakkor az alapítói vagyonátadás nagyságrendjének értékelése kellő alátámasztással nem végezhető el.
Az fb megállapítása szerint az alapítványok számára történő vagyonrendelés nem veszélyeztette a jegybank elsődleges célját és alapvető feladatai teljesítését. Az MNB a jegybanktörvény által biztosított függetlenség alapján jogosult volt dönteni az alapítványok létrehozásáról és az alapítványi hozzájárulásokról.
Megjegyzik, hogy az európai tagállami központi bankokra vonatkozó nemzetközi rendelkezések sem korlátozzák a tagok nem elsődleges feladataival kapcsolatos tevékenységet, így a társadalmi szerepvállalást.
Az fb szerint az MNB alapokmányában megfogalmazott támogatási stratégia, továbbá az alapítványi célok megfelelnek a törvényi elvárásoknak. Az MNB által definiált célok megvalósításához kiválasztott működési forma működőképes és támogatható. Hozzáteszik, hogy az alapítványok létrehozása erre megfelelő megoldás, amit nemzetközi példák is alátámasztanak.
A jelentés arra is kitér, hogy az alapítványok és az MNB szervezeti és személyi kapcsolatai szorosak, ugyanakkor az alapítványok kuratóriumaiban és felügyelőbizottságaiban kisebbségben vannak a jegybankkal munkaviszonyban állók. Az MNB-nek így – ha nem is jogi értelemben – érdemi befolyása van a Pallas Athéné-alapítványok működésére, azonban ez az fb véleménye szerint a rendelt vagyon nagyságrendje miatt szükséges is.
Nemzetközi példákat vizsgálva azt is megállapították, hogy a külföldi központi bankok elsősorban a jegybanki feladatokhoz kapcsolódó képzési tevékenységet látnak el. Az MNB tevékenysége részben illeszkedik a külföldi társainak oktatási programjaihoz, de elkötelezettségének széles skálája és anyagi ráfordításának nagysága egyedinek tekinthető.
A jelentés szerint az MNB a vizsgált hat alapítványnak összesen 259,6 milliárd forintnyi pénzeszközt adott át: ebből 2013-ban 2 milliárdot, 2014-ben 245 milliárdot, 2015-ben 12 milliárdot, 2016-ban – a vizsgálat lezárásáig – 0,6 milliárd forintot. Az alapítványoknak átadott ingatlan vagyon könyv szerinti értéke 2014-ben 2,4 milliárd forint volt, 2015-ben pedig további 4,5 milliárd forint értékű ingatlanátadás történt.
A pénzeszköz- és ingatlanátadásokat az MNB az éves eredménykimutatásaiban a jutaléktól eltérő egyéb ráfordítások között számolta el. A pénzeszköz átadása deviza esetén a devizaköveteléseket csökkentette, míg forint esetén a likviditást lekötő instrumentumok (forintkötelezettségek) értékét növelte a mérlegben. A vagyonátadás számviteli elszámolása ráfordításként az eredménykimutatásban a tárgyévi eredmény csökkenésében jelenik meg.
A jelentés leszögezi, hogy a felügyelőbizottság vizsgálati köre nem terjed ki az alapítványok működésének közvetlen ellenőrzésére, hatóköre az MNB mint alapító döntéseinek, alapítói jogai gyakorlásának ellenőrzésére korlátozódik.
