A kutatásban közreműködő Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint a dobogós helyeken nem történt változás az előző évhez képest: Svájcot Szingapúr és az Amerikai Egyesült Államok követi. A rangsor első harmadát nagyrészt európai országok és más OECD-tagállamok foglalják el, de előkelő helyen szerepelnek a gyorsan növekvő felzárkózó országok is, mint Kína (28.), India (39.) vagy Oroszország (43.).
A lista utolsó három helyén Csád, Mauritánia és Jemen áll.
Az Európai Unió versenyképességi pontszáma 4,75-ről 4,79-re nőtt egy év alatt, ám még így is le van maradva a legnagyobb versenytársaktól, sőt az Amerikai Egyesült Államokkal szemben például nőtt a lemaradása, már csaknem egy pont a különbség. Japánnal és Dél-Koreával szemben kissé javult az EU pozíciója – ismerteti a Kopint-Tárki.
Az EU-tagállamok közül a legjobb indexet Hollandia érte el, így a globális lista 4. helyére került, megelőzve Németországot.
Az unión belül a legnagyobb javulást Málta (0,13 pont), Bulgária (0,12) és Szlovénia érte el, míg a legtöbb pontot Ciprus (0,19) veszítette. A 28 uniós tag közül 20 javított a versenyképességén, 2 stagnált, 6 tagállam rontott.
A Kopint-Tárki tájékoztatása szerint Magyarország 6 helyet rontott a globális versenyképességi ranglistán, így jelenleg a világ 69. legversenyképesebb gazdasága, az Európai Unión belül pedig a 25. Az ország versenyképességi pontszáma 4,2, ami az eddigi legrosszabb eredmény.
Az ország versenyképességét rontó tényezők közül a jelentés egyebek mellett az intézményrendszer problémáit, a korrupciót, az átláthatatlanságot, a magas adóterheket emeli ki, illetve kitér a felsőoktatás és a szakképzés színvonalára, valamint arra, hogy a vállalatoknak csak elenyésző része képes és hajlandó a tőkepiacról forrást bevonni.
A magyar versenyképességet javító elemek között makrogazdasági indikátorokat sorolnak fel, így például azt, hogy a lakosság GDP-arányos megtakarításai magasak, jók az államháztartási mutatók, alacsony az infláció. A GDP-arányosan 75 százalék körüli államadósság globális összehasonlításban nem túl jó, ám számos fejlett országban ennél jóval magasabb szint mellett működik a gazdaság, így összességében az államadósság csökkenése pozitívan hat Magyarország versenyképességére – áll az összefoglalóban.
A Világgazdasági Fórum 2003 óta minden évben közzéteszi a világ országainak versenyképességi rangsorát, az idén a svájci székhelyű szervezet összesen 138 országot vizsgált. A globális versenyképességi index (Global Competitiveness Index – GCI) a legátfogóbb a világon, 114 mutatóból áll össze, amelyek a termelékenységet és a hosszú távú növekedési potenciál alakulását befolyásolják.
