Az ítélőtáblai kijelölés folytán Zalaegerszegen indult tagkizárási pereket hétfőn egymást követően tárgyalta a törvényszék, ezeken nemcsak a két fél jogi képviselője, hanem a zrt. igazgatósági elnöke, Cséplő Petra is részt vett és nyilatkozatot tett.
A Zsolnay korábban a két elsőbbségi részvénnyel rendelkező pécsi önkormányzatnak és vagyonkezelő cégének, a 19 százaléknyi részvénycsomaggal rendelkező Pécs Holdingnak a kizárását is külön-külön kezdeményezte. A bíróság azonban mindkét perben azzal az indokkal utasította el a többségi tulajdonos keresetét, hogy a kizárásról szóló társasági közgyűlés által hozott határozatban nem voltak megalapozottak, vagy túl általánosak voltak a felsorolt indokok.
Zsolnay jogi képviselője, illetve Cséplő Petra a per során egyebek mellett arra hivatkozva kérte a két kisebbségi tulajdonos kizárását, hogy a város és cége hátráltatja a Zsolnay működtetését, nem támogatta a hitelrendezését és a cég tőkeemelési törekvéseit. Hivatkoztak arra is, hogy a két kisebbségi tulajdonos egy konkurens cégnek akarta eladni a Zsolnayban lévő részvényeit, illetve részben valótlan adatok alapján érte el az önkormányzat, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítsa a Zsolnayt, amivel csődközeli helyzetet idézett elő, és rontotta a hungarikum márkanév megítélését is.
E felvetéseket az alperesek jogi képviselője a szeptemberi tárgyalásokon cáfolta, hivatkozva arra, hogy a város lépéseivel a márkanév megtartását, a termelés fenntartását igyekezett megőrizni.
A hétfői elsőfokú ítélet indoklása során elhangzott: a bíróság csak az április 29-e, azaz a kizárási határozat előtti időszakban történteket vizsgálhatja, vagyis az ezt követő időszak eseményeire vonatkozó indokokat nem veheti figyelembe. A bíró kifejtette azt is, hogy a kizárásról szóló közgyűlési határozatnak olyan világos, egyértelmű és teljesen konkrét indokokat kellett volna tartalmaznia, amelyek ténylegesen alátámasztják, hogy miért kellene kizárni a pécsi önkormányzatot és vagyonkezelő holdingját a Zsolnay Zrt.-ből.
A bíróság egyenként vizsgálta meg az egyetlen hosszú körmondatba foglalt kizárási indokokat, de mint elhangzott: a társaság tagjai közötti rossz viszony nem alapozhatja meg a kizárást, csak ha valamelyikük magatartása jelentős mértékben veszélyezteti a társaság céljait, amit a többségi tulajdonosnak nem sikerült teljes mértékben bizonyítania.
A bíróság hivatkozott arra is, hogy nem vizsgálhatta kizáró okként, csupán tényként fogadhatta el, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Zsolnayt.
A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. 2013. óta van Bachar Najari többségi tulajdonában. A svájci-magyar üzletember 180 millió forintért szerezte meg a 74,5 százalékos tulajdonrészt, vállalva, hogy 2014 őszéig félmilliárd forint tőkejuttatást is nyújt a gyárnak.
A város és az új tulajdonos kapcsolata azonban megromlott, miután a cég a tőkejuttatást nem hajtotta végre határidőre, és kötelezettségét egy hajmáskéri ingatlan apportálásával teljesítette. A pécsi önkormányzat a vitatott ingatlanapport miatt 300 millió forintos kártérítési pert indított a zrt.-vel szemben a Fővárosi Törvényszéken.
A tulajdonosok viszonyát tovább rontotta, hogy a kormány idén februárban stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a manufaktúrát a csődtörvény alapján, de ehhez a fő tulajdonosi kör szerint nem volt jogalap.
A cégnél április végén a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) büntetőeljárást indított költségvetési csalás és más bűncselekmények gyanújával. A bűnügyi zárlat alá vett árukészletét azonban a porcelánmanufaktúra időközben visszakapta, miután a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség hatályon kívül helyezte a NAV Dél-dunántúli Bűnügyi Igazgatósága által kezdeményezett házkutatás és lefoglalás elrendeléséről szóló határozatot.
A Zsolnayhoz június végén ideiglenes vagyonfelügyelőt is kirendelt a Zalaegerszegi Törvényszék.
Ugyancsak a Zalaegerszegi Törvényszék augusztus elején megszüntette a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. elleni felszámolási eljárást, amelyet a WHB Vagyonkezelő Kft. kezdeményezett.
A jelenlegi többségi tulajdonos belépése előtt felvett mintegy negyedmilliárd forintos MFB-hitelt a Zsolnay nem fizette ki a tavaly augusztusi határidőre, a követelést megvásároló WHB ezért indított felszámolási eljárást, de a Zsolnay többségi tulajdonosa időközben rendezte a tartozását.
