Riválist kap az év hátralévő részében a kaszinópiacot egymás közt felosztó Andy Vajna és Szima Gábor: a Fővárosi Törvényszéken legalább olyan népszerű lesz a szerencsejáték, mint a filmügyi kormánybiztoshoz köthető Las Vegas Casinóban vagy a debreceni nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Aranybónusz 2000 termeiben. Lapunk ugyanis úgy tudja, a több hónapos előkészület után novembertől több tucat egykori játékgép-üzemeltető kezdi meg a bírósági tárgyalások sorát a magyar állam elleni perekben. Vagyis négy évvel a szerencsejáték-piac drasztikus átalakítása után sem csitulnak a kedélyek, a jelek szerint a küzdelem java még hátravan: 2012 októberében három nap alatt lehetetlenítette el a kormány a pénznyerő iparágat, amelyben addig 18 ezer helyszínen 1200 cég foglalkozott szerencsejáték-szervezéssel. A Magyar Szerencsejáték-szövetség úgy becsüli: ha csak helyszínenként két munkavállalóval számolunk, a szektorban 36 ezer ember megélhetése szűnt meg. A kormány döntésének károsultjai először is összeszedték az anyagaikat a beadványokhoz, bizonyítékokat gyűjtöttek, ügyvédekkel, szakértőkkel egyeztettek. Jelentős részük versenyt futott az idővel, hiszen a kártérítési ügyekre vonatkozó elévülési határidő miatt legkésőbb októberig be kellett nyújtani a kereseteket. A legtöbben arra számítanak, hogy a magyar állam elleni perek évekig elhúzódnak. Egy részük úgy látja, a bírói testületek várhatóan csak részben értékelik megalapozottnak a kártérítési igényeket, a főbb tételekben valószínűleg nem adnak igazat a károsultaknak. Az érintettek azonban elszántak. Aki idővel, energiával és legfőképpen pénzzel bírja a hajszát, az Emberi Jogok Európai Bíróságáig is hajlandó elmenni. Becslések szerint százan is lehetnek, akik kitartanak egészen Strasbourgig. A nyerőgépesek egyébként a betiltások előtt 2011. november 1-jén indultak meg a lejtőn, amikor 100-ról 500 ezer forintra nőtt a nem kaszinóban álló félkarú rablók után fizetendő közteher, elektronikus kaszinóban pedig 120-ról 700 ezerre emelkedett.
Sokan csak a nemzetközi jogorvoslathoz vezető út részeként tekintenek a hazai igazságszolgáltatásra. Eleve nem értik, hogyan képviselheti a magyar államot a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda, amelynek egyik tulajdonosa Trócsányi László, a harmadik Orbán-kormány igazságügy-minisztere. Hiába kérdezett rá lapunk a nyilvánvaló összeférhetetlenségre, a kormány szerint a két szerep nem zárja ki egymást, így Trócsányi maradhat az igazságügyi tárca élén. Eközben az ügyvédi iroda sem jár rosszul, a játékgépesperekben 2013 szeptemberétől határozatlan időre 241 millió forintos megbízási díjat kap az államtól.
A szerencsejáték-törvény drasztikus átalakításával saját magát is meglopja az állam, hiszen a nyerőgépek betiltása óta több mint százmilliárd forinttól esett el a központi költségvetés. Tavaly ugyanis az idehaza üzemelő nyolc kaszinó (idén már csak hét, ebből öt Andy Vajna, kettő pedig Szima Gábor érdekeltségében) együttesen 3,1 milliárd forintnyi játékadót fizetett, a játékgépek idején ez az összeg rendszerint 35 milliárd körül alakult évente, egyéb jogcímeken pedig az iparág további 35 milliárddal hizlalta az államkasszát. Azóta pedig teljesen átláthatatlan a filmügyi kormánybiztos és a debreceni nagyvállalkozó által irányított piac: a kaszinók nincsenek bekötve az adóhatóság ellenőrző rendszerébe, működésükre a NAV szerencsejáték-felügyelete sem lát rá.
