Akár 20-30 százalékos tarifamérséklést is végrehajthatott volna a kormány a hét végén megkezdődött fűtési idény elejétől mind az áram, mind a földgáz esetében, ha valóban szándékában állna csökkenteni a lakosság terheit – állítják szakértők. Szerintük a nemzetközi piaci energiaárak már több mint két éve lehetővé tennék a rezsicsökkentést, a kormány mégsem vitte lejjebb sem az áram, sem a gáz árát.
Emlékezetes: 2013-ban, a „nagy rezsicsökkentés” évében a nemzetközi piacon ezer köbméterenként átlagosan 350-400 dollárt kellett fizetni a földgázért. Ugyanakkor manapság ezer köbméterenként mindössze 160-170 dollár körüli árral lehet számolni mind az európai piacon, mind az orosz gáz esetében. Ez pedig azt jelenti, hogy az elmúlt két év során legalább 20 százalékkal mérsékelhetők lettek volna idehaza a gáztarifák.
Az áram esetében két évvel ezelőtt még hozzávetőleg 45 eurót kellett megawattóránként fizetni az európai áramtőzsdéken. Manapság azonban a jegyzésár 34 euró közelébe csúszott le. Vagyis ennél az energiafajtánál is meghaladta a 20 százalékot a beszerzési árak csökkenése, ami lehetővé tette volna a hazai lakossági díjak hasonló arányú visszavágását.
Az árak lefaragását azonban csak ígérgeti a kormány. A kabinet legutóbb szombaton kiadott közleményében lebegtette meg a tarifalefaragások lehetőségét, amelyben a „rezsiharcban” eddig elért eredményeit méltatta a kormányzat. A fejlesztési tárca tájékoztatása szerint „a családok évente átlagosan 110 ezer forintot takarítanak meg”. Azt azonban nem említi meg a minisztérium, hogy abban az esetben, ha a kormányzat követné a nemzetközi energiaárak mozgásait, akkor a megspórolt összeg meghaladhatná a háztartásonkénti évi 140 ezer forintot. A minisztérium korábban azt is közölte, hogy 2015 végéig a magyar családok több mint 641 milliárd forintot takarítottak meg a rezsicsökkentés eredményeként. Szakmai számítások szerint viszont akár 950 milliárd forint is a lakosság zsebében maradhatott volna, ha a kormány megjelenítette volna az importárak zuhanását az áram-, a gáz- és a távhődíjakban, és nem hagyta volna, hogy az állami energiavállalatok – köztük az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. – „luxusprofitot” (ezt a fogalmat még a Fidesz dobta be a köztudatba több mint tíz éve) zsebeljenek be.
Az idei fűtési idény az első, amikor teljes egészében állami vállalatok – elsősorban a Főgáz Zrt. – látják el a 3,4 millió lakossági felhasználót gázzal. Szakértők szerint azonban csak 2018-ban, az országgyűlési választások évében számíthatnak az emberek az energiaárak mérséklésére.
