Anthony Browne a The Observer című, vasárnapi baloldali brit lapnak írt cikkében hangsúlyozza, hogy a brit pénzügyi szolgáltatási szektor messze a brit gazdaság legnagyobb exportágazata, az EU-társállamokkal folytatott külkereskedelmének éves értéke meghaladja a húszmilliárd fontot (hétezermilliárd forint).
Browne szerint azonban a bankszektorra valószínűleg nagyobb hatást gyakorol a brexit, vagyis Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból, mint a brit gazdaság bármely más ágazatára, mivel szabályozása és törvényi jogosultságai EU-jogszabályokra épülnek, így a brexit után kérdésessé válhat a City bankjainak külföldi szolgáltatásnyújtási jogosultsága.
Kifejtette, ha a kérdés rendezését a szakmai szabályozási szervezetekre bíznák, akkor viszonylag gyors és racionális megoldás születhetne, ám a döntést politikusok hozzák majd meg, és úgy tűnik, ők kereskedelemellenes irányú tárgyalásokra készülnek. Normális esetben a kereskedelmi tárgyalások a meglévő akadályok lebontását célozzák, ám ezúttal a tárgyalások arról folynak majd, hogy a mostani akadálytalan kereskedelem elé milyen korlátokat kell állítani. Ennek gazdasági irracionalitását mutatja, hogy miközben az EU 27 társállama megpróbálja leépíteni az Egyesült Államokkal és Kanadával folytatott kereskedelem korlátait, legnagyobb kereskedelmi partnerével, az Egyesült Királysággal szemben viszont kereskedelmi akadályokat akar emelni, ráadásul a tárgyalások évekig elhúzódnak, és további évekbe telik majd a megállapodás ratifikálása – áll a Brit Bankszövetség vezetőjének írásában.
Browne szerint azonban az üzleti vállalkozások nem várhatnak az utolsó pillanatig. A londoni Cityben honos nemzetközi bankok számára valós az a kockázat, hogy passportingjogaik, a kontinentális EU-gazdaságokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeik hirtelen megszűnnek, és pénzügyi szolgáltatási tevékenységük egyszerűen illegálissá válik.
A Londonban működő nemzetközi bankok zöme ezért máris külön tervezőcsoportokat hozott létre kifejezetten annak kimunkálására, hogy mely tevékenységüket kell áthelyezniük a Cityből máshová. Sok kisebb bank azt tervezi, hogy ezt az áttelepülési folyamatot még karácsony előtt elkezdi, a nagyobbak várhatóan a jövő év első negyedében látnak hozzá – írta a bankszövetség vezetője.
Ez eddig a legerőteljesebb nyilvános figyelmeztetés a Brit Bankszövetség részéről arra, hogy a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor megszenvedheti a „hard brexitet”, azt, ha Nagy-Britannia az Európai Unió egységes belső piacáról is kivonulna szabadkereskedelmi megállapodás nélkül.
Londoni pénzügyi elemzők azonban már eddig is folyamatosan figyelmeztették a brit kormányt ugyanerre a kockázatra.
Egy friss tanulmány szerint, amelyet a City legnagyobb pénzügyi szolgáltatási vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK megbízásából az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég állított össze, a legrosszabb brexitforgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, ami 18-20 milliárd fontnyi bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozná a Cityben.
Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd fontos bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőérték-hatása így akár 38 milliárd fontos bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.
