Komoly hátrányban vagyunk eleve a nyugat-európai versenytársainkkal szemben az indokolatlanul magas közterhek miatt, a Széchenyi-pihenőkártya esetleges kivezetésével még nagyobb bajba kerülhetünk – mondta lapunknak a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége (Fatosz) alelnöke. Horváth Roland hangsúlyozta: a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatásra vonatkozó 18 százalékos áfakulcs mellett idén még 27 százalékos az étkezőhelyi vendéglátást terhelő sarc is. Mint mondta, a Fatosz holnapi elnökségi ülésén téma lesz a Szép kártya megmentése, illetve a különféle forgatókönyvek felvázolása arra az esetre, ha a kormány valóban száműzi a kafetéria-rendszerből a népszerű juttatást. A szövetség már korábban eljuttatta a falusi turizmusban dolgozók érdekeit szolgáló bürokráciacsökkentő tervezetet a nemzetgazdasági és a földművelésügyi tárcának is.
Ha eltűnik a béren kívüli juttatások palettájáról a Szép kártya, a piac legkisebb szereplői, a mikro- és kisvállalkozások húzhatják le a rolót – fogalmazott Horváth Roland. – A családi tulajdonú vidéki panziók, vendégházak vendégei sok esetben fizetnek így, a forgalom negyede, de van, ahol a harmada mögött eddig ez a plasztikkártya állt. Eddig is túlszabályozott volt a rendszer, éppen elég teher például havi jelentéseket küldeni az adóhivatalnak annak, aki csak egy vagy két szobát ad ki, ráadásul ott lebeg a feje fölött a 150 ezer forintos online kassza bevezetése is – tette hozzá.
Tekintve, hogy a kártya forgalma évente 80-90 milliárd forint, egy négytagú családban 150-160 ezer forint is juthat célzottan pihenésre. Nehezen képzelhető el, hogy Szép kártya nélkül is hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók. Egyetlen minisztérium vagy kormánytag sem tagadta egyébként az értesülésünket, miszerint az Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után a kabinet azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi-pihenőkártya mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is. Lapunk úgy tudja, a cikkünk után keletkezett médiazaj csillapításáról egyeztetve Seszták Miklós fejlesztési miniszter és Bienerth Gusztáv turisztikai kormánybiztos a rendrakást egy harmadik személyre bízta, nevezetesen Guller Zoltánra, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójára. Ennek eredménye lett az ügynökség cáfoló közleménye, melyet kétkedve fogadott a szakma azok után, hogy a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány kuratóriumi elnöki tisztségét is betöltő Guller lapunknak tagadta, hogy a pihenőkártya kivezetéséről először ő beszélt volna nyilvánosan az alapítvány szeptemberi, alapítói értekezletén. Holott érdeklődésünkre több érdekvédelmi szervezet vezetője egymástól függetlenül is Guller Zoltánt nevezte meg a kártya kivezetéséről szóló hír forrásaként.
A Szép kártya valóban sikertörténet, azért is érthetetlen az ellehetetlenítésére vonatkozó kormányzati törekvés. A kártya forgalma – ahogy azt az ügynökség is kiemelte – az utóbbi két évben több mint 15 százalékos növekedést mutatott, a bevezetése óta eltelt öt év alatt pedig 350 milliárd forinttal járult hozzá a hazai turizmus forgalmának növeléséhez. A feltöltés összege tavaly meghaladta a 90 milliárd forintot, ami éves rekord. Az 1,5 millió kártyatulajdonos ebből 83 milliárd forintot költött szállásra, étkezésre és kikapcsolódást szolgáló egyéb szolgáltatásokra. Guller Zoltán lapunknak korábban elmondta: a kabinet mindig csak egy évre előre rögzíti a kafetéria-rendszer elemeit, így a júniusban elfogadott adócsomag is a 2017-es feltételeket szabja meg, annál tovább nem tekint. Úgy látja, a béren kívüli juttatások felhasználását leginkább az befolyásolhatja, hogy milyen eredményt hoznak az Európai Bizottság és a magyar kormány ez irányú egyeztetései, ennek részleteire azonban nincs rálátása.
