Az Erzsébet-utalvány jövő évi megszüntetése után a magyar kormány azt tervezi, hogy 2018. január 1-jével kivezeti a Széchenyi Pihenőkártya (Szép kártya) mindhárom alszámláját: a vendéglátásra, a szálláshelyekre és a szabadidőre vonatkozót is – értesült lapunk kormányközeli forrásból. Mivel a Szép kártya a turizmus növekedésének motorja, többször is kerestük az idegenforgalmi ágazatot kormánybiztosként felügyelő Bienerth Gusztávot, de lapzártánkig nem kommentálta az információt. A lapunk által megkérdezett szakértők azonban egy emberként foglaltak állást a pihenőkártya létjogosultsága és megmaradása mellett.
„Üzletileg és társadalmilag is működő modell a Szép kártya rendszere, a józan ész azt diktálja, hogy ez maradjon a béren kívüli juttatások alappillére” – fogalmazott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. Dávid Ferenc kifejtette: évente 80-90 milliárd forintot tesz ki a pihenőkártya forgalma, a felhasználók száma pedig meghaladja az 1 millió munkavállalót.
Nem fontos tétel a Széchenyi Pihenőkártya a négy-öt csillagos nagy budapesti szállodáknak, de a családi tulajdonban lévő, vidéki panzióknak és vendégházaknak ez az egyik fő megélhetésük. A belföldi szállodaforgalom 25 százalékát teszi ki a kártya használata, az említett szálláshelyeken ez az arány azonban a 40 százalékot is elérheti. A VOSZ főtitkára szerint míg az Erzsébet-utalvánnyal bizonyos esetekben lehetett trükközni, például élelmiszer helyett alkoholra vagy dohányárura fordítani, addig a Szép kártya egy négyszemélyes családban eddig 150-160 ezer forintnyi irányított fogyasztást jelenthetett. Dávid Ferenc úgy látja, ha a kormány valóban kivezeti a népszerű kafetériaelemet, nehezen elképzelhető, hogy hasonló összeget költsenek belföldön pihenésre, rekreációra a dolgozók.
„Se hivatalos egyeztetés, se informális beszélgetés nem volt erről a kormánnyal. Ha valamikor sor kerül rá, természetesen a Szép-kártya megmaradása mellett fogjuk az érveinket felsorakoztatni” – hangsúlyozta lapunknak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke. Niklai Ákos nyomatékosította: a béren kívüli juttatások közül ez az egyik legfontosabb elem, nem mellesleg jelentős turisztikai fogyasztást generál, amelyet más forrásból nehezen lehetne pótolni. Arról nem is beszélve, hogy a rendszer fő haszonélvezői azok a vidéki vendéglátósok, akik a magyar kis- és közepes vállalkozások rétegét adják, márpedig rájuk elvileg stratégiai partnerként tekint a kormány.
A megkérdezett szakemberek szerint a VOSZ-hoz és a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségéhez hasonló álláspontot képvisel a Szép kártya kivezetésével kapcsolatban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége is. Korábban többen javasolták, hogy az Erzsébet-utalvány működjön tovább a Szép kártya negyedik zsebeként, ezt azonban lesöpörték a döntéshozók, ezáltal veszni hagyták az étkezési utalványt.
