Sokakban keltett megütközést az a gyorsaság, ahogyan a Miniszterelnökség múlt pénteken lefejezte a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH). A szervezet vezetője, Gyuricza Csaba délelőtt még arról adott tájékoztatást, hogy az uniós és nemzeti agrártámogatásokból eddig 60 milliárd forint előleget fizettek ki a gazdáknak. Néhány órával később Lázár János kancelláriaminiszter azonnali hatállyal felmentette tisztségéből, ahogy elnökhelyettesét, Dragovácz Nikolettát is. Azt is bejelentette, hogy az MVH elnöki tisztségét november 1-jétől Viski József – eddig a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára – tölti be. Emellett két új miniszteri biztost neveznek ki, ők felügyelik majd a szervezet átalakítását, illetve a Magyar Államkincstárba való integrálását. Lázár János egyelőre nem nevezte meg, hogy a tisztségeket kik töltik majd be.
Szakértők csak találgatják a hirtelen vezetőváltás okait, mindenesetre az nyilvánvaló, hogy Gyuricza Csaba – a Magyar Tudományos Akadémia doktora, korábban a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának dékánja – nem erre szerződött, amikor a tavalyi év elején Orbán Viktor miniszterelnök felkérte őt a botrányos előéletű MVH irányítására. Persze azt tudni lehetett, hogy a hivatal nagy átalakulás, jobban mondva jogutódlással való megszüntetés előtt áll a bürokráciacsökkentés jegyében: ennek megfelelően a vezetőváltással szinte egyidejűleg, múlt pénteken jelent meg a Magyar Közlönyben a megszüntetéséről szóló kormányrendelet. Érdekes adalék azonban, hogy a kormány néhány nappal korábban úgy módosította az MVH-ról szóló rendeletet, hogy a szervezetet a Miniszterelnökség irányítása alá rendelte.
Egy korábbi döntés alapján ugyanis még arra lehetett számítani, hogy a hivatal megyei kirendeltségei a fővárosi és megyei kormányhivatalokba olvadnak be, a Miniszterelnökség és az agrártárca megosztott szakmai irányítása mellett. Így azzal a kérdéssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, mi szükség volt az irányítási jogkör megváltoztatására, ha az MVH a tervek szerint két hónap múlva jogutódlással úgyis megszűnik. A lapunknak adott válaszban azt közölték: a mostani intézkedés az átalakítás gördülékeny lebonyolítását segíti. A tervek szerint a jövő év elejétől az államkincstár fizeti ki az agrár-vidékfejlesztési támogatásokat, a szervezet előzetes akkreditációja a megfelelő ütemben zajlik, a kifizetéseket nem akadályozza semmi – tette hozzá a Miniszterelnökség.
Csakhogy lapunk úgy értesült, a kifizetések továbbra is veszélyben vannak, annak ellenére, hogy a kincstár akkreditációja elkezdődött. Ez a folyamat ugyanis ágazati szakértők szerint idén nem fejeződik be, egy-két évig is elhúzódhat. Kormányzati oldalon elképzelhetőnek tartják a kifizetéseket feltételes akkreditáció esetén is, a rendszert jól ismerők azonban arra hívták fel lapunk figyelmét, hogy inkább csak reménykedhetnek ebben. Hozzátették, a kormány nyilván arra is számít, hogy – mivel az idei előlegek kifizetése már elkezdődött – az újabb nagyobb összegű támogatásokat már csak akkor kell fizetni, amikor az államkincstár akkreditációja meglesz.
Lapunk információi szerint a mostani lépéssel nemcsak a megszűnő MVH fölötti felügyeleti jogokat sorolhatták Lázár János kompetenciájába. A hivatal átalakításáért amúgy is ő a felelős, korábban fel is hívtuk a figyelmet arra, ha a kifizetések késnek, az a pozícióját veszélyeztetheti. Ám az MVH jogutódlással szűnik meg, ami azt jelentheti, hogy Lázár János az évi mintegy 500 milliárd forint közvetlen támogatást kifizető agrárügynökségi rendszer főnöke is lett. A Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter és Lázár János közötti legendásan rossz viszonyt közelről ismerők szerint a változtatással nem csak az agrártámogatások felügyeletét sikerült átadni Lázár Jánosnak. Ezzel eldőlni látszik a két miniszter rivalizálása is a kormányon belül, s nem kétséges, hogy ki kerül ki belőle győztesen.
