Az idén több kihívással is meg kellett küzdenie az ágazatnak – mondta, és példaként említette a globálisan csökkenő árakat és keresletet, a madárinfluenzát és azt, hogy az EU-ban a legnagyobb pulykatermelő országok közül Németország, Franciaország, Olaszország és Lengyelország is jelentősen növelte termelését. Az EU-ban mintegy 6 millióval több napos pulykát telepítettek 2016-ban, mint tavaly. Ez a csökkenő kereslet mellett túlkínálatot okozott a piacon, így az év elejei 395-398 forintos kilogrammonkénti felvásárlási ár 15-18 forinttal csökkent kilónként az év végére.
Az ágazat teljesítményét Magyarországon két nagy piaci szereplő határozza meg: a Gallicoop és a Gallfood. A két cég a piac több mint 70 százalékát adja. Az előbbinek 42 százalékos, utóbbinak 32 százalékos a részesedése, mellettük még vágási adataikat tekintve meghatározó szereplő a Kuning Baromfifeldolgozó Kft. (8,7 százalék) és a Keresztes-Mizse Kft. (7,5 százalék).
A pulykaszövetség elnöke közölte: a hazai pulykahús-előállítás zárt tartású technológia mellett történik, a vírushordozó vadmadarak és a baromfifélék fizikailag nem találkoznak. Ez a technológia, valamint az állományok folyamatos kontrollja és nyomon követése, hatósági ellenőrzése garancia arra, hogy kizárólag jó minőségű, biztonságos termékek kerülhetnek csak forgalomba.
Erdélyi István ugyanakkor megjegyezte, hogy a madárinfluenza miatt a Dél-Afrikai Köztársaság, Izrael, Japán, Hongkong, Szingapúr, Kanada, Jordánia, Mexikó és Szerbia, valamint Ukrajna is megtiltotta a baromfibevitelt.
A Baromfi Termék Tanács (BTT) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) azon dolgozik – például részletes adatszolgáltatással –, hogy elősegítsék az exporttilalom mielőbbi feloldását – közölte. A szövetség úgy véli, hogy a baromfitermékek csökkentett általános forgalmi adója (áfa) – jövő év elejétől – kedvezően hat majd a belföldi fogyasztásra – mondta az elnök.
