A londoni gazdasági napilap meg nem nevezett forrásokat idéző szombati ismertetése szerint több japán pénzügyi szolgáltató, köztük a Nomura és a Daiwa Capital Markets vezetői „őszinte hangvételű” megbeszélést tartottak a minap Simon Kirbyvel, a City ügyeiért felelős pénzügyminisztériumi államtitkárral és Mark Garnier pénzügyi szolgáltatásokért felelős külkereskedelmi államtitkárral. Közölték velük: a japán bankok Londonban tevékenykedő érdekeltségeinek nagyon szűkös határidőn belül szükségük van annak tisztázására, hogy a brit EU-tagság megszűnése után is megtarthatják-e passporting-jogaikat, vagyis az európai piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket.
A japán bankok vezetői a Financial Times forrásai szerint egyértelművé tették, hogy ha ez nem tisztázódik nagyon hamar, akkor 2017 közepéig el kell kezdeniük egyes tevékenységeik áttelepítését Londonból máshová.
A lapnak egy amerikai nagybank név nélkül idézett vezető tisztviselője elmondta: a japán bankok „nincsenek egyedül”, amikor a helyzet tisztázását kérik, és a Londonban tevékenykedő vállalatok zöme már a legrosszabb forgatókönyvekre készít terveket, mivel nem látják tisztán, hogy milyen végső feltételekkel zárul a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat.
Londoni pénzügyi elemzők folyamatosan figyelmeztetik a brit kormányt arra, hogy súlyos veszteségeket okozhat a Cityben, ha Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével együtt kivonul az EU egységes belső piacáról is, és emiatt a City bankjai elvesztik európai szolgáltatásnyújtási jogaikat.
Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég által a City legnagyobb pénzügyi vállalkozásait képviselő szervezet, a TheCityUK megbízásából összeállított tanulmány szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő citybeli üzleti aktivitás 40-50 százalékkal zuhanna, 18-20 milliárd font (6700-7400 milliárd forint) bevételkiesést és 31-35 ezer munkahely megszűnését okozva a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban.
Az elemzés szerint azonban ez csak a közvetlen hatás lenne, a tovagyűrűző másodlagos hatások miatt még további 14-18 milliárd font bevétel és 34-40 ezer munkahely kerülhet veszélybe. A legrosszabb forgatókönyv szélsőértékhatása így akár 38 milliárd font (14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.
